Mendelssohn-mondatok (í)

     Felix Mendelssohn következő mondata fontosabb, mint számos zenei alkotása:

     „Sosem gondoltam Németországra másként, mint örömmel és büszkeséggel amiatt, hogy Goethe ott él. Az új nemzedéket legnagyobbrészt gyengének és esendőnek látom. Ő az utolsó, és vele lezárul egy boldog és gazdag korszak!” (Id.: Worbs: F. Mendelssohn Bartholdy, Koehler & Amelang, Leipzig,1958, 65. old)

Abraham Mendelssohn   wikipedia.org am

Abraham Mendelssohn en.wikipedia.org

 

     Abraham Mendelssohn, az apa, 1830-ban Párizsban járt:

     „Egy nép, ahogy ezt a párizsiak is megmutatták – vagy nem tűr már ereje és önállósága tudatában semmi beavatkozást és idegen fölény behatását; és akkor rosszul áll a fennálló rend. Vagy pedig szörnyű, ellenállhatatlan fegyverré válik a nép azok kezében, akik tudnak vele bánni, és akkor megint baj van a fennálló renddel.” (Sebastian Hensel – Honti Mária: A Mendelssohn család, 1979², 140. o.)

     „Nyaralás közben Henriette-nek (Abraham testvére) évekig a hírhedt Davoust marsall volt a szomszédja. Csodálkozva meséli, hogy a hamburgi megszállás rémuralmának feje, ez az annyi rettegést okozó ember otthonában milyen szelíd és gyenge: feleségével, gyermekeivel, de még cselédségével szemben egy szava sincs. Henriette e különbséget úgy magyarázza, hogy ostoba és pipogya ember, és annak idején Hamburgban az ő nevében valami más gazember intézkedett.” (Id. mű: 28. o.)

*

     Ismét Abraham tudósít, (1833):

     „Tegnap este volt Felix nyitányának és az Izraelnek (Händel) a főpróbája. A terem zsúfolásig megtelt. A nyitány nagyon tetszett. Hanem az Izrael első részének záró kórusa: ’És kinyújtá az ő kezét és szárazzá tevé a tengert’, meg a második rész eleje a rettentő fináléval, hogy ’Visszatérének tehát a vizek és elboríták a szekereket és lovasokat’, a hallgatóság és az előadók között olyan általános ujjongást, olyan izgalmat keltett, amilyet egyhamar nem hallottam: negyedóráig eltartott, míg minden visszatért a rendes kerékvágásba.” (Id. mű: 160. o.)

*

     Fanny, Felix nővére Itáliából (1843):

     „… a kék eget, amelyet megpillantasz, nem pótolja semmiféle szimfónia, a tengert semmi szép hang: Nápoly a legszebb bravúrária, az Úristen szerzeménye, és Pompeji a legszebb rekviem, nem tud betelni vele az ember…” (Id. mű: 256. o.)

F. Mendelssohn akvarelje  Firenze látképe     online-utilty.org

F. Mendelssohn akvarelje Firenze látképe online-utilty.org

                                                                            2012. okt. 31.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.