Liszt és Tell Vilmos (í)

     Amikor augusztusban a Vierwaldstättersee partján, Rütli-mezővel szemben suhant a busz, az idegenvezetőnk nem említette, hogy közel vagyunk Tell kápolnájához, melynek itt kell lenni valahol Sisikon és Flüelen között. A legenda szerint a nagy viharban itt ugrott partra Tell a hatalmaskodó Gessler hajójából. Az sem volt persze csekélység, hogy legalább távolról láttuk azt a zöldellő rétet, ahol 1291. augusztus 1-jén megkötötte egymással az „örök szövetséget” a három ősi kanton: Schwyz, Uri és Unterwalden.

A kápolna         cgi.ebay.com

A kápolna        cgi.ebay.com

     A Tell Vilmos-kápolna viszont nemcsak azért fontos, mert Tellre emlékeztet, hanem azért is, mert Lisztet egy jelentős alkotás megírására inspirálta. Az utóbbi időben volt szerencsém kétszer is meghallgatni a művet a Bartók Rádióban, másodszor Kovács Sándor világította meg a zongoradarab mindkét változatának titkait.
     Liszt 1835-ben járta be ezt a gyönyörű tájat, lovas kocsival, gyalog, hajóval. Marie d’ Agoult grófnő naplója szerint június 24-én voltak a kápolnánál, egy hónappal később érkeztek Genfbe.
     Liszt először az Egy utazó naplójában foglalta össze az 1835 és 1838 közötti alkotásait, majd átdolgozta őket, és 1855-ben Zarándokévek I. Svájc címmel adta ki az újjászületett alkotásokat. (Később folytatódott a ciklus: a Zarándokévek II. 1858-ban, a Zarándokévek III. 1883-ban jelent meg.)
     Ezek a művek Liszt természetélményét, művészi alkotások ihletését, hitét tükrözik. Természetesen a Tell Vilmos kápolnája nagyobb erővel és teljesebben fogalmazza meg a fő mondanivalót, a szabadságélményt. Felépítése a következő: megpillantjuk a templomot, belépünk falai közé, átéljük Tell és a svájci nép harcát, majd elcsöndesedve merengünk a múlton, gyönyörködük a táj szépségeiben, bár mintha a záró rész újra a szabadságharcra utalna.
     Végezetül álljon itt egy idézet Vásáry Tamástól: "A vallásos ember azt mondja, hogy Isten, a panteista azt mondja, hogy természet. A forrás az inspiráció, ami fölülről, egy magasabb dimenzióból érkezik hozzánk. Istenről és általában a magasabb dimenziókról nem tudunk pontos fogalmakat alkotni, mert szavaink mindig kevesebbek annál, amit, vagy Akit meg akarnak határozni.”
                                                                                                                                                     
2011.október

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.