Goldmark: Sába királynője

 

     

     Ezen a nyáron már másodszor voltam a Margitszigeten. Most Goldmark Károly Sába királynő c. operájának bemutatóját élvezhettem.

     (A legfontosabb adatok: Goldmark Károly: 1830-1915, a Sába királynőjének bemutatója: 1875, Bécs. Budapesten utoljára 1961-ben adták elő!)

      Őszintén szólva, mostanáig másodrangú zeneszerzőnek tartottam Goldmárkot. Keszthelyi szülőházáról készítettem ugyan egy-két képet, de csak megrögzött turista-szokásból. A Szigeten joghurtot sörözve” (JA), megváltozott a véleményem. Most szinte lelkesedem Goldmark stílusáért, mely ünnepélyes, ugyanakkor lírai, bensőséges. Finom módon terel az áhítat felé. Késő romantikus ő, orientalizmusa, végletes ellentétei magától értetődőek.
      Visszaemlékezésében (Erinnerungen aus meinem Leben, 1922) leírja, miként támadt az az ötlete, hogy éppen a Sába királynőjéről fog operát írni. Egy bécsi rendező Carolina Bettelheimet, Goldmark 15 éves tanítványát az egyik – akkor divatos festő – Sába királynője portréjához hasonlította. (Cherchez la femme!)

      A következő kis részlet bemutatja, hogy a  királynő milyen szerelmi vallomásra készteti hódolóját. A kis részlet akkor hangzik el (II. felvonás eleje), amikor a királynő és szolgálónője a palota kertjébe csalogatja Asszádot, aki nem is tudja, hogy "vallomását" meghallgatja a címzett is.

     Nicolai Gedda énekel: Magische Töne (Varázslatos hangok)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.