Dvořákról (í)

Dvořak         wikipedia.hu

Dvořak            wikipedia.hu

1.

     A XIX. század a nemzeti ébredés ideje Közép-Kelet Európában. A XX. század az individuumé. Már nem is emlékszem, mit szoktam volt mondani a XVIII. századról. Ja, igen, az a filozófiáé. Hogyan fogják nevezni a XXI. századot? (Sajnos nem ígérhetem, hogy majd e század végén személyesen fogom levonni a konzekvenciát.)

     Hogy mennyire a nemzeti érzés hatotta át a közszellemet a cseheknél is, arra jó példa Smetana. A Hazám c. szimfonikus költemény-ciklusát most lehetett hallani a Bartók Rádióban. (Fő zenei forrásom!) A Moldva szimfóniát már gyerekkorunkban nagyon sokszor hallgattuk. Dvořak az Újvilágból is haza vágyódott. Vallomása szerint a 7. szimfónia írása közben a következőkre gondolt: Isten, szeretet, haza. A 8. szimfóniát. Ellentétben a 7. szimfóniával, mely komor hangvételű, ez a mű sokkal oldottabb és líraibb hangulatú. (Lásd: Zenetár!)

     Anne Gray zeneszerzőkről szóló könyve egyik fejezetének jellemző címe van: Zeneszerzők, akinek van hazájuk. Ide sorolja az orosz Ötöket, Smetanát, Dvořakot, Janačeket, sőt Lisztet, Bartókot, Kodályt…

 2.

     Dvořak 1841-ben született a Prágától 70 km-re Nelahozevesben. Apja kocsmáros és mészáros volt. Az elsőszülött fiúnak is ezt a foglakozást szánta. Tizenhárom éves korában Zlonicébe küldték, hogy németül tanuljon. Itt már komolyabb zenei tanulmányokat folytatott. Első alkotásai 1855 és 1856 között keletkeztek. 1857-ben felvették a prágai orgonaiskolába. Mint brácsás két zenekarnak is tagja lett.
     1862-ben befejezte főiskolai tanulmányait, s mint zenekari muzsikus kereste kenyerét, s komponált! Első sikerét a Prágában komponált Hazafias himnusszal érte el. 1877-től már csak a zeneszerzésnek szentelhette idejét. (Ösztöndíj!) Smetanán kívül fontos volt számára Brahms hatása és segítsége. Sorra születnek jelentős alkotásai…
     Az 1870-es évek vége művészetében az első „szláv periódust jelenti: híres a Zongoratriója (Trio dumky – dumka=ukrán népi ballada). A 80-as években nemzetközileg is ismertté válik. 1884-ben járt először Angliában. 1888: A jakobinusok c. operája egyik legszemélyesebb alkotása. 1891-ben az Egyesült Államokba utazott. Itt született Kolumbusz Kristóf amerikai partot érésének 400. évfordulójára. „Az Újvilágból” c. szimfónia.
     1894-ben visszatért Prágába, befejezte a még Amerikában elkezdett h-moll gordonkaversenyt. 1900-ban mutatták be az Ördög Kata c. operáját, 1901-ben a leghíresebbet, a Ruszalkát. Az utolsó, az Armida, nem aratott sikert: betegeskedni kezdett. 1904-ben halt meg.

 2.

      Legtöbbször „Az Újvilágból” c. szimfóniát hallgattam. Az Elágazástól nem messze, Rákoshegy felé, volt egy szabadtéri színpad. Mint kisgyerek ott ültem a sötétedő lombok alatt. Végtelen hosszan szóltak a fúvósok, a kavics csikorgása a jövő-menők lába alatt alig hallatszott. Különösen szép volt a Longfellow ihlette 2. tétel. Egy indián legendát szólaltatott meg Dvořak. Hiawatha feláldozza a feleségét, az ő búcsúdalát halljuk.

És zene árad az éjben,
S a nappali búbajok:
Mint ha karaván fölszedi sátrát,
Lopva eloldalog.

(Longfellow: A napnak vége, Ferencz Győző fordítása)

Longfellow       poetryfoundation.org

Longfellow              poetryfoundation.org

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.