Bartók: Concerto

     Bartók és felesége 1940. október 8-án tartották búcsúkoncertjüket a Zeneakadémián. Október 30-án érkeztek meg New Yorkba. A következő években betegség gyötri, és az anyagi gondok is súlyosbodnak.
      A Concerto megszületéséről egy levélben így ír: „Talán jobb egészségi állapotom eredményezte, hogy sikerült egy új zenekari művet írnom (ezt a Koussevitzky Alapítvány rendelte meg, talán említettem már utolsó levelemben), egy meglehetősen hosszú mű, kb. 40 percig tart, 5 tételes. Egész szept.-ben sokat dolgoztam ezen, anélkül, hogy egészségemnek ártott volna.” (1943. dec. 17.)
      Egy évvel később így számol be a bemutatóról: „A Koussevitzky Alapítvány számára 1943. szept.-ben írt zenekari művem első előadása dec. 1-én és 2-án volt Bostonban. Odamentünk a próbákra és az előadásokra, miután ehhez az úthoz megkaptuk az orvosok nem szívesen adott engedélyét. Érdemes volt, az előadás kitűnően sikerült. Koussevitzky nagyon el volt ragadtatva a műtől és azt mondja, hogy ’az utolsó 25 év legjobb zenekari műve’ (még bálványának, Sosztakovicsnak műveit is beleértve!).”
      A mű ismertetőjében Bartók így foglalja össze mondanivalóját: „A mű általános hangulata – a tréfás második tételtől eltekintve – fokozatos átmenetet képvisel az első tétel komolyságától és a harmadik gyászos siratóénekétől a zárótétel életigenléséig."

     Tételek:
       1. Introducione (Bevezetés, 00.13)
       2. Giuoco delle copie (Párok játéka, 10.41)
       3. Elégia (17.31)
       4. Intermezzo interrotto (megszakított közjáték, 24.50)*
       5. Finale (29.06)

        *Ennek a tételnek a titkát Sándor György zongoraművésznek a zeneszerző így fedi fel: „A költő szerelmet vall hazájának, de a nyers erőszak hirtelen félbeszakítja a szerenádot, durva csizmás emberek rárontanak, még a hangszerét is összetörik.” Az elhagyott hazát Vincze Zsigmond Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország c. operettdallamával idézi fel, mely azonban ellenkező értelmet nyer.

   Irodalom:
     Bartók breviárium (összeáll.: Ujfalussy József, 1974)
     Kroó György: Bartók-kalauz, 1980
     Ujfalussy József: Bartók Béla, 1976)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.