Léva és Zselíz

Léva

          Október utolsó hetében egynapos kirándulásra vállalkoztunk a Felvidékre. Első állomásunk Léva volt. Vasárnap lévén, nagyon csöndes volt a város. Senki nem járt az utcán, csupán a templomba igyekezett néhány lélek:

…eljön a méla, szent vasárnap,
ünnepe csendnek és sugárnak.
Az emberek templomba járnak.
Hajrá lelkem! Zárva a boltok:
ki egyedül van, az ma boldog.
(Babits: Vasárnap)

A plébániatemplom

A plébániatemplom

           A történelemben játszott szerepét a 13. században épült vár és a körülötte lévő park jelezte. A századok során mintha mindenki ezt a várat akarta volna bevenni: II. Ottokár, a török, Ferdinánd hadai, Bocskai, Bethlen, újra a török és a császáriak, Thököly, Ocskay kurucai. Az egyik ostrom során esett el Koháry István ezredes, akinek a fia beírta magát a magyar költészet történetébe. Végül 1709-ben falait majdnem teljesen lerombolták. Ám Léva a 19. és 20. században sem vonhatta ki magát a történelem viharaiból.

A vár

A vár

          1330-ban a lévai vár előtt fejeztette le Becsei Imre várnagy Zách Felicián Sebe nevű lányát. Mint tudjuk (?) a Képes krónikából, Zách Felicián merényletet követett el Károly Róbert ellen. Meg is sebesítette a királyt, feleségének négy ujja bánta. Zách Feliciánt az őrség a helyszínen megölte, nemzetségének tagjait harmadíziglen meggyilkolták. Azt sejtetik a krónikák, hogy a királyné öccse elcsábította a feltűnő szépségű Klárát, s az apa ezt akarta megtorolni. (Bánk bán, 1213. A történelem ismétlődik.) Arany János balladája így végződik:

„Véres az ujjad,
nem vérzik hiába:
Mit kivánsz most királyi nőm,
Fájdalom díjába?”

Mutató ujjamért
Szép hajadon lányát,
Nagy ujjamért legény fia
Borzasztó halálát,

„A másik kettőért
Veje, lánya végét,
Piros vérem hullásaért
Minden nemzetségét!”

Rossz időket érünk,
Rossz csillagok járnak:
Isten ója nagy csapástól
Mi magyar hazánkat! -

          Végezetül valami jót is: lévai születésű volt Kittenberger Kálmán (1881-1958), s nem messze innen született, itt érettségizett Féja Géza (1900-1978), a Viharsarok írója.

 Zselíz

A Baglyos ház

A Baglyos ház

         Fő nevezetességét, a Baglyos házat, gazdag kiállítását, Polka Pál mutatta be. Schubert két ízben tartózkodott itt az Esterházyak jóvoltából. A szépséges grófkisasszonyokat tanította zenére. Először 1818 júliusától novemberéig, majd 1824 májusától decemberéig. Ekkor a Baglyos ház felső szintjén lakott. (Emlékszoba)

Schubert szobra a Baglyos ház előtt

Schubert szobra a Baglyos ház előtt

          Fontos még a római katolikus templom középkori freskója, mely nevezetes eseményt ábrázol: Becsei Vesszős György (a várnagy fia) „pokoljárását”! A temetőben az Esterházy-család kriptája. Esterházy Jánosnak a teste a galántai sírboltban nyugszik, de a szíve itt van, a zselízi temetőben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.