Kassa

     

Jakob Alt: Szent Erzsébet-templom   1838    mek.oszk.hu

Jakob Alt: Szent Erzsébet-templom, 1838, mek.oszk.hu

      A múlt héten Gyuláról írtam, most Kassa következik. Mindkettő határváros, csupán az a feltűnő, hogy az egyikben magyarul, a másikban szlovákul beszélnek. (Hahaha! Csak én tudok viccemen nevetni.)

     Komolyra fordítva a szót: Kassát először 1230-ban említik az oklevelek. A tatárjárás (1241-43) után szász iparosok, kereskedők telepedtek le a Cassoviában (latin elnevezés). A rozgonyi csatában Károly Róbertet segítették győzelemre, s ez jó választás volt. Nagy Lajos idején a szabad királyi városok közé emelkedve, Magyarország egyik legjelentősebb kereskedővárosa lett. Az ország három részre szakadása után még inkább kulcsszerepet kapott, mint a királyi Magyarország és az erdélyi fejedelmek közötti ütköző zóna. Rövidre fogva: nem unatkoztak a polgárok. Bocskai, Bethlen, I. Rákóczi György, Thököly Imre fordultak meg itt. II. Rákóczi Ferenc fontos városa volt, a kurucok egy évig (!) ostromolták. S persze a hitújítás (reformáció) is alkalmat adott számos konfliktusra.
     A felvilágosodás korában megalakult a Kassai Magyar Társaság: Batsányi, Kazinczy, Baróti Szabó Dávid. Ők alapították meg a Magyar Museum c. folyóiratot, mely magyar földön első volt e nemben (1788-1793). Kazinczy hamarosan kivált a szerkesztőségből, és Orpheus címmel (1789-90) új folyóiratot indított.

     Azonban térjünk vissza Rákóczihoz, akinek a hamvait 1906-ban hozták haza Törökországból. Minden visszatérés megdobogtatja a magyar szívet, de úgy érzem, olvasva az egész történetet, az egész ceremónia lehetett volna szerényebb.

     A gótika egyik legszebb alkotásaként emlegetik a kassai dómot, mely Szent Erzsébet (1207-1231) nevét viseli. II. András lánya, IV. Béla húga volt. Wartburg várában nevelkedett. Férje, IV. Lajos tartománygróf halála után Eisenachba, majd Marburgba vonult vissza. Segítette a szegényeket és a rászorultakat. Egyesek szerint már a 12. században templomot emeltek ezen a helyen. Ezt építették át a 13. században, mikor Szent Erzsébet lett a kassaiak patrónusa.
     Ez a templom azonban 1378-ban leégett, s nemsokára hozzáfogtak az új dóm, a gótika remekművének a felépítéséhez. A háromhajós csarnok-templom építése 1520 táján fejeződött be. A középkorból származik sok dísze, mindenekelőtt a Szent Erzsébet főoltár, melynek 48 (!) táblaképe három ciklusban mutatja be, hogy mit érdemes tudni Erzsébetről, Jézusról, Máriáról. 1556 rendkívüli év volt. Egy üstökös jelezte a katasztrófát: Kassán tűz pusztított, s a dómból csak a főoltár és a további három oltár maradt épen.
     Az északi homlokzaton az Ítélkező Krisztus és az Utolsó ítélet látható. Alatta a kettős kaput, a Porta aureat (aranykapu) elválasztó pilléren Szent Erzsébet látható.

Szent Erzsébet

Szent Erzsébet

     A dómot 1877 és 1896 között felújították, s egyben - Steindl Imre tervei alapján - jelentős változtatásokat eszközöltek. A három hajós székesegyházat öthajóssá építették át. Ekkor készült el a Rákóczi-kripta is. Rákóczi és bujdosótársai hamvait 1906-ban hozták haza Törökországból. A lejárattal szembeni három szarkofág közül a középső rejti II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona (a fejedelem édesanyja) és Rákóczi József (a fejedelem gyermeke) földi maradványait. A baloldaliban Sibrik Miklós, Rákóczi udvarmestere, jobbra gróf Esterházy Antal nyugszik. A negyedik, a lejárattól jobbra levő, most nem látható kőkoporsó Bercsényi Miklós és második felesége, Csáky Krisztina hamvait őrzi.
     A kettős kaputól balra, a dóm falán Rákóczi portréja és címere emlékezteti az utast a nagy elődre. A dombormű Löffler Béla (1905-1990) munkája (1938).

     Kassa 20. századi történelme bővelkedett tragikus fordulatokban. 1920: Csehszlovákiához csatolják, 1938-ban az első bécsi döntés következtében visszakerült Magyarországhoz. Kassa bombázása okot adott arra, hogy Magyarország belépjen a II. világháborúba. 1945 után visszaállt az 1938 előtti állapot.
     Márai, akinek nemcsak Kassát kellett elhagynia, hanem végül Magyarországot is, jelen volt „az ünnepi eseményen, amelyen II. Rákóczi Ferenc testi maradványait hazahozzák és elhelyezik a kassai dómban. Ennek emlékét műveiben többször felidézi, így Cassovia című versében is:

     Egyszer Rákóczit hozták haza reggel,
     Kézenfogva vitt apám a menettel.
     A dóm úszott a ködben, mint egy várrom,
     Valami nagy és biztos e világon.

          (Márai Sándor: Régi Kassa, álom, Helikon, 2013)

Márai Kassán

Márai Kassán

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.