Zürich

Zürichi pillanatképek (1)

A női fürdő a Limmaton, háttérben a Grossmünster

A női fürdő a Limmaton, háttérben a Grossmünster

     Mi jut eszébe az embernek Zürichről? Elsőnek talán a Neue Zürcher Zeitung, a legjobb német nyelvű napilap. Nagyon magas színvonalú a kulturális, művészeti rovata. Ezenkívül a 19. században itt élt Gottfried Keller, Conrad Ferdinand Meyer, a 20. századot Thomas Mann neve fémjelzi (ír is róla a NZZ rendesen), a zürichi temetőben nyugszik Joyce, itt van a híres Műszaki Egyetem, az Opera, a képtárak…

Ganümédész szobra

Ganümédész szobra

     Ugyanakkor gyönyörű város. Meglehetősen sokan laknak itt (400 000 fő), de élhető város. A Zürichi-tó és a Limmat folyó két partján és a dél felé húzódó domboldalakon fekszik. Egyébként majd minden svájci nagyváros egy gyönyörű tó partján fekszik: Genf, Lausanne, Luzern, Locarno, Lugano

Grossmünster, Waldmann-szobor, Wasserkirche

Grossmünster, Waldmann-szobor, Wasserkirche

      Épületei a történelem kővé formált tanúi. Például a Grossmünster. A székesegyház a mai helyén 1100 és 1250 között jött létre. Román stílusára hatással volt a Felső-Rajna vidék és Lombardia építészete, a szobrokat illetően Pavia! Maradtak a vaskos falak, minden dísznek el kellett tűnnie, ami múlt. 1519-től itt tevékenykedett Zwingli, majd utódja Bullinger. A Grossmünster a Zwingli-féle reformáció nagy hatású „anyatemplomává” vált. Hatott többek között a holland és a magyar reformációra. Itt láthatjuk a szószéket (1853), a keresztelőmedencét (1598), s az úrvacsoraasztalt. Zwingli templomában nincs oltár, a református istentisztelet puritán: a nyitott Biblia, Isten szava köré gyűlnek az emberek!

A Grossmünster szószéke

A Grossmünster szószéke

Zürichi pillanatképek (2)

     Svájc, ill. Zürich gazdag történelmének, ha nagyon áttételesen is, van magyar vonatkozása. Habsburg Rudolf unokája, I. Albert lánya, Habsburg Ágnes 1296-ban házasságot kötött a mi III. Andrásunkkal. (Így lett Magyarországi Ágnes.) Amikor III. András 1301-ben meghal, az „Árpád-ház utolsó aranyágacskája is letörött.” Ágnes mostohalányával (Erzsébet) először Bécsbe tért vissza. Apja meggyilkolása után (1308) a Sopron vármegyei Nezsiderben (Neusiedl am See) élt. Majd 1310-től a svájci Königsfeldenben az anyja által alapított klarissza kolostorba vonult vissza. Fennmaradt a menyegzői ruhájából készített antependiuma és triptichonja (terítő és házioltár).

Magyarországi Ágnes        wikipedia commons

Magyarországi Ágnes wikipedia commons

     Erzsébet, az utolsó férfiági Árpád-sarj a svájci Tössben halt meg. A város címerében ma is ott van a kettős kereszt és a hármas halom.

                                                                               *

     A Grossmünster bejárata: szép román stílusú kapuzat (félkörív!), az üvegablak figyelmeztet arra, hogy figyelj, bent még szebb üvegcsoda vár rád. Felirata Zwinglitől való, gyors fordításomban így hangzik: Isten szavát hűségesen közvetítve, megmarad hazánk, ami fáj az ördögnek, mert a bálványimádás ellen segít Isten.

A román stílusú kapu

A román stílusú kapu

     A Grossmünster kórusának üvegablakait Augusto Giacometti (1877-1947) festette 1933-ban. Több mint húsz hasonló művet készített, melyekben a középkori és a modern művészetet ötvözi. 

A Grossmünster kórusa

A Grossmünster kórusa

    

Augusto Giacometti Önarckép , 1910 sikart.ch

Augusto Giacometti Önarckép , 1910 sikart.ch

     Augusto Giacometti unokatestvére volt Giovanni Giacomettinek (1868-1933), akinek fiai közül leghíresebb Alberto Giacometti (1901-1966) Bizonyára sokan ismerik a Száron ülő fej c. szobrát. Nekem Pilinszky sorai jutnak eszembe:

„És könny helyett az arcokon a ráncok,
csorog alá, csorog az üres árok.”

                                           (Apokrif, 1954)

Alberto Giacometti: Száron ülő fej        vogelmann-stiftung.de

Alberto Giacometti: Száron ülő fej vogelmann-stiftung.de

A Fraumünster Zürichben

A Fraumünster

A Fraumünster

     A Grossmünsterrel szemben, a Limmat túlsó partján található a román, illetve gótikus stílusú Fraumünster, mely eredetileg az 853-ban alapított női kolostor temploma volt. A szentély falán jól látható három magas, karcsú ablak az ötből. Ma ezekért az ablakokért, Chagall üvegablakaiért lépik át sokan a gótikus kapu küszöbét.

Gótikus kapu

Gótikus kapu

     A legenda szerint Német Lajos két lánya, Hildegard és Berta elzarándokoltak Félix és Regula kápolnájához imádkozni. Isten fehér szarvast küldött, melynek fénylő agancsa mutatta az utat a sötét erdőben, és ide vezette őket a Limmat partjára, hogy megalapítsák a kolostort.
     A keresztfolyosó az egykori kolostort (ma városháza) köti össze a templommal. Félix és Regula történetét Bodmer freskói itt mesélik el. A testvérpár a rómaiak idején mártírhalált halt. A város védőszentjeivé váltak, relikviáikat a Grossmünsterből vitték át ünnepélyesen a Fraumünsterbe. A déli kereszthajó 1850-ben feltárt freskója ezt a jelenetet ábrázolja. Az ünnepélyes aktuson a szarvas is megjelent.

A relikviák átadása

A relikviák átadása

Chagall freskói (1978)

Chagall öt ablaka, 1978

Chagall öt ablaka, 1978

     Az 1250 és 1270 között épült román stílusú szentély üvegablakait Chagall népesítette be bibliai szereplőkkel. Chagall, mint tudjuk, nem ismerte a gravitációt. Szárnyaló színei különös ellentétben vannak a falak egyszerűségével.
     A baloldali ablak Illés mennybemenetelét ábrázolja. Fölötte Jeremiás. A szemben levő ablaknak, a törvény ablakának központi alakja Mózes. A törvénytáblával néz háborúba induló népére. Jesaja egy angyal karjaiban békét hirdetne. A középen levő ablakok közül a baloldalin Jákob küzdelmét látjuk. (Kellékei: angyal és létra.) A jobboldali üvegtáblán ismét egy angyal látható, aki harsonával hirdeti az örökkévalóságot és az új Jeruzsálemet. Alul Dávid és Betszabé.
     Végül a csúcspont: a Krisztus-ablak. Chagall itt, akár a többi ablakon, igyekszik „mindent” megmutatni: az élet fáját, Józsefet, Máriát a kisdeddel, (lábánál Isten báránya), a keresztet, Jézust.

Krisztus-ablak (részlet)

Krisztus-ablak (részlet)

                                                                    (2011)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.