A Residenz és környéke

     Az Új Városházától nincs messze a Királyi Palota (Residenz), s az utcai zenészek szenvedélyes játékát hallgatva, hamarosan eljutottunk a Max-Joseph (I. Miksa) térre. A Királyi Palota mai formáját 1842-ben kapta meg Leo von Klenze jóvoltából, akinek az Alte Pinakothek is köszönhető. A Nemzeti Színház klasszicista épülete 1818-ból való, Karl von Fischer tervezte. A két hatalmas épület fogja közre a Residenztheater épületét, melynek kevésbé feltűnő homlokzata későbbi időkből való. A tér közepén trónol I. Miksa bajor király, a Bajor Királyság első uralkodója (ur.: 1805-1825). Szobrát 1835-ben avatták fel (Ch. P. Rauch és J. B. Stiglmaier alkotása). Utódai: I. Lajos, II. Miksa, II. Lajos, akit őrültté nyilvánítottak.

A Királyi Palota

     Több mint 400 éven keresztül volt a bajor hercegek, választófejedelmek és királyok rezidenciája. Alapját 1385-ben tették le, s az évszázadok során fokozatosan alakult ki a három épületkomplexumból és hat belső udvarból álló Királyi Palota. A reneszánsz, a barokk, a rokokó és a klasszicizmus egyaránt rányomta bélyegét.
     Mit láttunk? Csupán töredékét annak a pompának s művészeti alkotásoknak, amit létrehoztak, s ami már a múzeum részét képezi. Kicsit a bécsi Hofburgban éreztük magunkat. Sajnos nem voltunk a kincstárban, ahol Gizella keresztjét őrzik. S nem tudjuk, milyen lehet egy előadás a rokokó Cuvilliertheaterben vagy egy hangverseny a Herkulessaalban.

 

 

Az Alter Hof és a Hofbräuhaus (HB)

      Levezetésképpen, lábunk még bírta, betértünk az Alter Hof udvarába, ahol igazi középkori hangulat fogadott. 1255-ben az Alter Hof lett II. Lajos bajor herceg rezidenciája. Később fia, Bajor Lajos idején császári székhely is. A 15. század végéig itt volt a Wittelsbachok udvartartása, bár 1385-től kezdve a Királyi Palota építésének kezdetével elvesztette jelentőségét. Megmaradt viszont a Majomtornyocska (Affentürmchen) legendája. Történt egyszer, hogy egy majom ragadta el az akkor még csecsemő Bajor Lajost. Mindenki megrémült. Először üldözték, erre a majom a gyerekkel felszaladt a tetőre. Lent reszketett a személyzet. Végül a majom megnyugodott, s óvatosan visszamászott a fából készült gótikus erkélyre, melyet ettől kezdve Majomtornyocskának hívtak.
     A Hofbräuhaust V. Vilmos alapította 1589-ben. Elsősorban abból a célból, hogy az udvarnak szállítson a tápláló nedűből. Később üzletnek sem volt rossz, sőt a svédek 1632-ben 344 hordó sörért eltekintettek a város kifosztásától. 1828-ban már közemberek is betérhettek ide. 1896-tól már csak vendéglő. Az első Oktoberfest 1810-ben volt, amikor I. Miksa fia, a későbbi I. Lajos elvette Teréz hercegnőt. Az egész város hivatalos volt az ünnepségre. Ma az egész világ. (Évente 6 millió látogató!)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.