Burghausen

      Münchentől hazafele álltunk meg a Salzach partján fekvő, festői kisvárosban. Nevében is benne van az óváros fölé magasodó vár, mely állítólag a világ leghosszabb vára: 1051 m. A folyó túlsó partján már Ausztria. A Salzachtól és az Inntől keletre fekvő területeket (Innviertel/Innkreis) a bajor örökösödési háború után (1778/79) kapta meg Ausztria.
     Kisebb-nagyobb tornyok sokasága vigyázza a falakat, hidakat, kapukat. Tanúskodnak a középkor várépítő művészetéről, a Wittelsbachok gazdagságáról, hatalmáról. A bajor hercegek Burghausent 1255-től 1503-ig Landshut után második rezidenciájuknak tekintették. Elsősorban a hercegnők és az özvegyek rendezkedtek itt be. Előkelő házi őrizet? (Első királyunk özvegyének, Gizellának földi maradványai Passauban vannak. A hatalom megszerzése fontos volt, ő nem!) Nehezen lehetett bejutni a Palasba, a vár szívébe, ellenségnek s barátnak egyaránt. Kemény falak vették körbe az udvarokat. Jól megépített kapuk zárták el az utat.
     A legkülső udvarban laktak a hivatalnokok és a mesteremberek. Legfőbb dísze az Óratorony. A következő udvarban a "Gazdag" György által építtetett külső kápolna, a gótikus Hedvig-kápolna vonja magára tekintetünket. Magyar vonatkozás: Hedvig (1457-1502), azaz Jadviga, II. Ulászló, magyar király, testvére volt. Esküvőjüket, mely hat napig tartott 1475-ben tartották Landshutban. Jelen volt III. Frigyes császár is. A nevezetes esküvőt megörökítő festményt a landshuti városháza dísztermében láthatjuk, ill. négy évente egyszer eljátsszák maguk és mások örömére. Legutóbb 2013. június 28-tól július 21-ig rendezték meg a híres esküvőt.

     A harmadik udvar két szempontból is fontos. Az ún. Aventinus-házban lakott a belső kápolna káplánja, Johannes Turmair, a neves humanista, aki fölvette az Aventinus nevet. Másrészt itt voltak szemben az istállók, a zabot is természetesen itt tárolták. A negyedik udvar a legkisebb az öt előudvar közül. Itt volt a fegyvertár. A földszinten helyezték el a kézifegyvereket, puskákat. Az emeleten őrizték a gabonát. A fegyvertár melletti toronyban lakott a fegyvermester. Az ötödik udvarba híd vezet, ide a hatalmas György-kapun keresztül lehet eljutni, melynek falán a bajor és a lengyel címer utal a vár építtetőjére és feleségére, Hedvigre. Az ötödik udvarban volt a sörfőzde és a pékség.

     S végre bejuthatunk a belső udvarba, a hercegi lakóépületekhez. Itt lakott Hedvig is. S külön a csúcson emelkedik a Palas, a fejedelmi épület, melynek termeiben szép kiállítást láttunk: fegyverek, faliszőnyegek, képek, szobrok.
     Még egy magyar vonatkozás: a Szent Erzsébet-kápolna a Palas és a Dürnitz között. (A Dürnitz a kíséret és a cselédek ebédlője volt.) A kápolnát XIII. Heinrich és felesége, Erzsébet, (IV. Béla királyunk lánya) építtette. IV. Béla és a szentté avatott Erzsébet testvérek voltak. Mindketten II. András és Gertrúd gyermekei. (Lásd még: Bánk bán!) A kápolna falán egy gyönyörű szobor őrzi a szegényeket segítő nagynéni emlékét.

     Utolsó erőnkkel még a legfelsőbb teraszra is felkapaszkodtunk. Csodálatos innen a kilátás.
     Ez volt a harmadik nap Bajorországban. Este már saját ágyunkban nyújtózkodtunk ki.

Így még szebb:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.