Altötting

     Ha hosszabb szünet van az írások között, az útrakelő nagyobb útra vállalkozik. Most például Bajorország egy-két városa volt a cél. S míg robogott velünk a busz Ausztrián keresztül, arra figyeltem, mit nem mondtam el én "idegesvezetőként" ezen a hosszú úton. Hát persze, Welsben meg lehetett volna említeni, hogy itt halt meg I. Miksa császár, akinek pompázatos síremléke az innsbrucki Hofkirchében van, földi maradványai pedig Bécsújhelyen nyugszanak. Szép emlékek! A német határt most Braunau felől közelítettük meg. (Sose voltunk ezen az úton. Mindig Salzburg vagy Passau felé mentünk.) A középkorban virágzó város, szürkének, jelentéktelennek tűnt messziről. Véletlen, hogy pont itt látta meg a napvilágot 1889-ben egy nyeszlett fiúcska, aki az Adolf  keresztnevet kapta. Vétlen a hely, hogy szégyenfoltot visel. Szülőházánál egy tábla hirdeti: soha többé fasizmust, több millió halott figyelmeztet erre.
     Robogunk tovább, amint az Inn  Passau felé igyekszik, hogy egyesüljön a Dunával. Az Inn túlsó oldalán nyugatra egy magaslaton fekszik Altötting városa. Tudnivaló, hogy zarándokok tömege (sokan gyalog) elsősorban a Gnadenkapelle (Kegykápolna) miatt jönnek ide. Mi először a Jeruzsálemi körkép épületét pillantottuk meg. Mindenki kíváncsi lett arra, mit rejt a templomszerű, kerek épület. Kis lépcsőn fölmentünk a középen álló pódiumra, s elénk tárult az ókori Jeruzsálem. A hegyek, a fák, a hatalmas épületek, az ókori város nyüzsgő élete. Fények gyulladtak ki, s hallgathattuk, láthattuk a bibliai történetet. Szinte három dimenzióban követhettük végig Jézus útját a Golgota hegyére. Az 1200 nm-es körképet Gebhard Fugel (1863-1939) készítette a múlt század fordulóján.

Jeruzsálem-körkép

Jeruzsálem-körkép

     Altötting legfőbb vonzereje egy nyolcszögletű kápolna (Gnadenkapelle), mely megvolt már a 8. században is. Majd 1494-ben építették hozzá a gótikus hajót. Krisztus mennybemenetele és pünkösd között sok zarándok érkezik a városba, nem kevesen gyalogosan. A Kegykápolnába igyekeznek, mert reménykednek abban, hogy megszabadulnak a betegségektől és a gondoktól. Térden csúsznak a Mária-szobor elé, melyet a gyertyák füstje már feketére festett. Hogy nem hiába, azt bizonyítja több mint kétezer hálaadó kép. Ahogy csoda történt 1489-ben is, amikor egy kisfiú vízbe fulladt, majd a kápolna oltárán életre kelt. Most is láttuk, hogy néhányan, kereszttel a vállukon, lehajtott fejjel járják körbe a kápolnát.

Gnadenkapelle

Gnadenkapelle

     A tér másik oldalán Szt. Fülöp és Szt. Jakab templomának története is mutatja, hogy Altötting tekintélyes múltra tekinthet vissza. Nagy Károly dédunokája, Karlmann, 876-ban bazilikát kezdett itt építtetni. Sajnos a kalandozó magyarok "útba ejtették". Olyannyira, hogy újjáépítését a Wittelsbach hercegek csak 1228-ban rendelték el. Ennek bővítésére, újjáépítésére (érthető okokból) 1489 után volt szükség. A templom - jelenlegi, gótikus alakjában -1511-re készült el. A szentély padlójába építették Karlmann király sírkövét. Itt van eltemetve Johann Tilly, a harmincéves háború hadvezére. A pestises időkre emlékeztet a "kaszás" óra, vagyis a másodpercek ütemére dolgozó kaszás. Ma sem áll meg.
     Altöttingnek saját szentje is van: Konrad von Parzham (1818-1894). 1849-ben lépett be laikus testvérként a ferencesek kolostorába. 41 évig szolgált kapusként. Áldozatos munkát végzett a zarándokok között. Most itt nyugszik a rend templomában, melyet róla neveztek el. 1934-ben avatták szentté. A közelmúltban II. János Pál és Benedek pápa is meglátogatta Altöttinget.

 

Az út további részei >

München - az első lépések

Az Alte Pinakothekről 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.