Potsdam

                                                    2013, márc. 1., 11. nap

      Potsdam Berlintől dél-nyugatra van. A főváros vonzáskörzetéhez tartozik, de önmagában is nagy jelentőséggel bír: Brandenburg tartomány fővárosa. Számos művészeti-történelmi emléke van, melyek közül a legfontosabb a Sanssouci és parkja.
     Potsdam 1317-ben kapta meg a városi rangot. 1416-tól kezdve az I. világháború végéig a Hohenzollern-dinasztia territóriuma volt. Frigyes Vilmos (1602-1688), a nagy választófejedelem nevéhez fűződik a Városi kastély (Stadtschloss) felépítése (1685), melyet röviddel a II. világháború előtt lebombáztak. De jó hír, hogy újjáépítése még ebben az évben (2013) befejeződik, és Brandenburg parlamentjének ad helyet.

     Frigyes Vilmos dédunokája, Nagy Frigyes (1712-1787) saját kezűleg készítette el a Sanssouci első vázlatait, melyet aztán Knobelsdorf tökéletesített.

Idézet Benkő Ferenc korabeli naplójából:
     „Sans Souci[Potsdam mellett]:
     Ez a Prussiai Király Fridrich nyári kedves mulatohellye és Kertye, itt igen szép válogatott képeivel a Bilder Galéri, az hol tsak a Lot képe Leányival 40 ezer Tallér, szépek a Király maga lako Házai, tzedrusfábol készült kis Thécája, a Kertye, abban a, mint nevezik, az Orangerie, a sok Tzitrom, a Japponiai Palota, a Pogányok Istenivel ékes Park, [a] felettébb fájin készület[ekkel] és mobiliákkal dicsekedő Neischlos is ide tartozo, melynél alig lehet szebbet látni.” (1780)

     Apropó! A régies nyelvezet eszembe juttatta Berzsenyi egyik sorát:

     „Egy nap lerontá Prusszia trónusát…”
                                     [A magyarokhoz (II.), 1807, Prusszia: Poroszország]

     Napóleon 1806-ban foglalta el Potsdamot, s meglátogatta Nagy Frigyes sírját a Garnisonkirche kriptájában. Egyelőre ne keresd sehol a Garnisonkirchét, ha Potsdamban jársz! Most tervezik az újjáépítését, bár sokan tiltakoznak ellene, mert 1933-ban Hitler itt fogott kezet Hindenburggal.
     Viszont Nagy Frigyes egyszerű sírját megtaláltuk a Sanssouci előtt. 1991- ben került újra Potsdamba.
     Március első napján még alszik a park. A szobrok bedeszkázva. Egy szökőkút sem működik. Mégis gyönyörű a kastély. Lassan lépegetünk föl a lépcsőn, s isteni kegyelemként kiderült a nap.

Még egy dinasztia

     Innen az Europa Jagellonica c. kiállításra mentünk. A mai napon nyílik, és mi vagyunk az első magyarok, akik felkeresik a Kutschstallt, azaz azt az épületet, ahol egykor a hintókat tartották. A Jagellók litván, majd lengyel királyi dinasztia, mely a 15-16.században Csehországban és Magyarországon is trónra jutott.
     Ebből a családból származik II. Lajos, akinek arcképe egyébként Bécsben, a Szépművészeti Múzeumban látható. Hans Krell képén egy bizonytalan, gyenge fiatalember tanácstalanul, szomorúan tekint a világba. Mohácsnál pusztult el, s vele együtt az önálló Magyarország. A portréhoz mellékelt jellemzés így szólt:
     „Korán kellett felnőtté válnia, túl korán nőtt ki a szakálla, s már 18 éves korában őszülni kezdett.”

A Holland negyed
     Jan Bouman, (Amszterdamban született,1706-ban)holland építész nevéhez fűződik a Holland negyed felépítése 1733 és 1740 között. Ekkor még Nagy Frigyes apja, I. Frigyes Vilmos, a „Soldatenkönig” uralkodott. Járt Hollandiában, az ő ötlete volt, hogy holland mesterembereket csábítson Brandenburgba.

 Hazafelé

 

Teljesebb kép a parkról:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.