Nofretete

                                                                      2013. febr. 28., 10. nap

A Humboldt-Box

     A mai nap nagyon gazdag volt látnivalókban. Első utunk a Humboldt-Boxhoz vezetett, mely az újra felépítendő Stadtschloßt mutatja be. Figyelemre méltó, ahogy a Humboldt-testvérek szellemisége inspirálja az újjáépítőket: a kultúra, a tudomány, és a művészet fogja áthatni a régi-új Stadtschloßt. Életre kel a régi Berlin egyik kiemelkedő nevezetessége. Ez a pillanat előreláthatólag 2019-ben következik el.
     Hatalmas maketten tanulmányoztuk a Brandenburgi kapu és az Alexanderplatz közötti területet. Azonosítottuk a fontosabb épületeket, majd felmentünk a teraszra, ahol a magasból szemügyre vehettük az építkezést, a hangyaszorgalommal tevékenykedő kevés embert és a sok gépet. A közelt és a távolt megkaptuk mint üveggolyót. Ráadásul az időjárás is a kedvünkbe járt: a 10. napon kisütött a nap.

Nofretete a Neues Museumban

     Nem hiszem, hogy Berlinnek van nagyobb kincse, mint Nofretete, ez a tartósan Berlinben tartózkodó külföldi nő, akivel már korábban az Egyiptomi Múzeumban is találkoztunk. Most régi helyére, a Neues Museumba került.
     Először az alagsorban tanulmányoztuk felfedezése történetét: számlák, jegyzőkönyvek, levelek számolnak be a nagy eseményről. Milyen gyönyörű írása volt Ludwig Borchardnak!
     Aztán kisebb-nagyobb egyiptomi csecsebecsék, szobrok után a 2. emeleten, a kupola alatt – Nofretete! Úgy rendezték meg a kiállítást, hogy – kellő várakozás után - egyedül csak ő legyen a középpontban. Aki ha akarom, istennő, ha akarom, ember, számtalan titkát azonban mozdulatlanul őrzi.

     Megyünk tovább. A tökéletes szépségre gondolok. Szinte jelentéktelenné válik a többi teremben Szophoklész, Aiszkhülosz, Euripidész, Platon, Szókratész (az öreg szaki), Hésziodosz szoborportéja. Ők szavakban élnek, Nofretetét viszont a kő és a festék izgalmasan élővé teszi.

     Érdekes volt még a Gilgames egy részlete egy pici, ékírásos agyagtáblán. Majd Zénon, Anakreon, Isokratész, Hérodotosz, Démoszthenész szobra. Hélioszt, a napistent akár Michelangelo is készíthette volna. Az egyik terem közepén a germán kultusz tölgyfából faragott figurája Giacometti magányos, szikár alakjaihoz volt hasonlatos. Mégis csak Nofretete járt a fejemben.

 

Hackescher Markt – Die Hackeschen Höfe

     Az előbbit, a Hacke-féle piacteret, 1750-ben a városparancsnok, Hans Christoph von Hacke alakította ki, miután lebontották az erődítmény falát. Az utóbbit, a negyedet (Höfe), a térrel szemben 1906. szeptemberében nyitották meg. A Rosenthaler Straße és a Sophienstraße közötti 8 épület ma mintegy 40 üzletnek, műhelynek, kulturális intézménynek ad helyet 27 000 négyzetméteren.

     Annak idején August Endellnek az volt a célja, hogy külön világot építsen fel a nagyvárosnak ezen a pontján. Az egészség, a csönd, a napfény, tiszta levegő szigetét. 1977-be műemlékké nyilvánították. A felújítás 1994-ben kezdődött, és 1997-ben fejeződött be. A szecessziós épületek olyan vonzóak voltak, hogy majdnem ittunk egy kávét, de aztán jobb belátásra tértünk. Tovább utaztunk az S-Bahnnal az Ostbahnhof felé, ahol a titokzatos East Side Galleryt akartuk megnézni.

East Side Gallery

     A különös képtár 1989 után jött létre. A világ minden tájáról érkező művészek festették tele a megmaradt fal keleti oldalát, mely egykor megközelíthetetlen volt. (A nyugati oldalon szabadon készülhettek a grafitik.) A senki földjén született mementót most le akarják bontani valamilyen hasznot hozó célra, de a berliniek tiltakoznak a múltjuk eltüntetése ellen.

Gendarmenmarkt

     A nap lezárásaként kis séta Berlin minden bizonnyal legszebb terén. A rajzasztalon megtervezett Friedrichstadt közepén levő Gendarmenmarktot J. A. Nehring tervezte (1688). Nevét 1799-ben kapta emlékeztetve I. Vilmos lovasezredének („gens d’armes”) istállóira. 1773-ban bontották le őket.
     Két hatalmas templom fogja közre a Konzerthaust (1821), Schinkel idején még: Königliches Schauspielhaus. (A Langhans nevéhez fűződő korábbi épület leégett.) Az előtte álló Schiller-szobor Reinhold Begas műve (1859).

Gendarmenmarkt        www.berlin.de

Gendarmenmarkt        www.berlin.de

     Baloldalt a Deutscher Dom neobarokk épülete (első formája: 1701-1708), jobb oldalt a Französischer Dom, melyet az idemenekült hugenották építettek fel (701-1705). A hatalmas tornyokat, melyek Rómát, Londont juttatják a sétáló eszébe, később emelték. Kérdés az olvasóhoz: ki most a Konzerthaus vezető karmestere?
     Egy búcsúpillantás a Lafayette áruházra, mely a párizsinak a lánytestvéreként született meg a Friedrichstrassén a 90-es években. Származására utal az Eiffel-torony üvegből. Mellette a Ritter Sport, ahol perceken beül elkészítik csokoládédat saját recepted alapján.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.