Mainz

I

     Mainz a Rajna bal partján fekszik a Majna torkolatánál, Wiesbadennel szemben. Jól látszott a folyón átívelő híd, ahol megálltunk, kiszálltunk és gyülekeztünk. Az esőben gyorsan szedtük a lábunkat, hogy megtekintsük Mainz legfőbb nevezetességét, a három császárdóm egyikét, a Szt. Márton dómot.
      Ha több időnk lett volna, nyilván megnéztük volna a Johannes Gutenberg Múzeumot és a Szt. István-templomot is, melynek üvegablakait Chagall festette.
      A vörös homokkőből épült dóm hat tornyával meghatározza a városképet. 975-ben kezdte építtetni Willigis érsek, aki ott volt az összes Ottó mellett (I-III) nagyhatalmú kancellárként is. Jelen volt már I. Ottó német-római császárrá koronázásakor. (Róma, 962) II. Ottót 967-ben társcsászárrá emelték, s ő adott hatalmat Willigisnek, ő tette meg a mainzi érsekség urává. Willigis, úgy tűnik, mindenkit túlélt. III. Ottót is, aki 996-tól német-római császár. II. Szilveszterrel együtt elismerik a Magyar Királyság függetlenségét, s az utóbbi koronát küld Szent Istvánnak. Willigis koronázza meg Mainzban II. Henriket, Gizella bátyját (1002). Az érsek nagy álma, hogy Mainzot koronázó várossá tegye, csak részben teljesült. Ugyanis hagyományosan Aachen volt a német császárok koronázó városa: Nagy Károly örökébe akartak lépni. A dóm bronzkapuja (az aacheni volt a minta) talán az egyetlen eredeti része az első, Willigis-féle templomnak. Elnevezése és Szent Márton szobra is Nagy Károly tekintélyének átörökítését szimbolizálja. Birodalmának védőszentje volt a pannóniai születésű szent.

II. Henrik megkoronázása Mainzban hu.wikipedia.org

II. Henrik megkoronázása Mainzban hu.wikipedia.org

      A mainzi dóm közel harminc évig épült (980-1009). Az avatást azonban megzavarta a tűzvész: kigyulladt a tetőszerkezet, s a templomot újjá kellett építeni. Ez nagyon sokáig tartott, 1236-ig, s a román alapot a gótika (ablakok), később a barokk (a tornyok 18. századi átalakítása) tovább színezte. Egy bizonyos Brandenburgi Albrecht nevű kardinális fontos szerepet játszott a város, sőt Németország és végső soron Európa történelmében. Túlzásba vitte a búcsúcédulákkal való kereskedést. Levelében maga Luther Márton is próbálta jó útra téríteni a főpapot. Természetesen hiába.

Id. Lucas Cranach: Albrecht von Brandenburg hu wikipedia.org

Id. Lucas Cranach: Albrecht von Brandenburg hu wikipedia.org

      Később a protestáns svédek dúlták fel a dómot. A francia megszállás is rombolta. Goethe mint szemtanú jegyezte fel: minden elpusztult, amit századok hoztak létre. Még szólni kell a 2. világháborúban történt bombázásokról (1945) is, melyek súlyos károkat okoztak ugyan, nemcsak a dómnak, de a városnak is, mégis a sebeket be lehetett gyógyítani.

II

    Mainz nagy szülötte Johannes Gutenberg (1398? – 1468), aki minden bizonnyal straβburgi tartózkodása alatt is kísérletezett a könyvnyomtatással. (A könyv mindenkié!) Szobra Straβburgban nem messze van a székesegyháztól a róla elnevezett téren. Alkotója, David d’ Angers 1840-ben készítette el művét. Gutenberg Bibliájának egy lapját tartja kezében, melyen a következő sor olvasható: „És lett világosság!”
      Mainz – igaz kevéssel – megelőzte Straβburgot a szoborállításban. Itt a talapzaton a következő dátum olvasható: 1837. Mestere a dán származású Bertel Thorvaldsen. (Megjegyzendő, egy korábbi,  1827-ből való Gutenberg-szobor  a múzeumban látható.)

      Straβburg és Mainz tehát Gutenberg küzdelmes életének két fő színhelye. Találmányának lényege a mozgatható és cserélhető betűkből összeállított oldalakról való nyomtatás. Vörösmarty epigrammával emlékezett meg a nyomtatott könyv születésének 400. évfordulójáról:

          A GUTTENBERG-ALBUMBA

     Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
          S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
     Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
          S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
     Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
          S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
     Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
          És áldozni tudó szív nemesíti az észt;
     Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
          És eget ostromló hangokon összekiált,
      S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"
          S e rég várt követét végre leküldi az ég:
      Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
          Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

                               1839. szeptember 5. előtt

     A múlt század hatvanas éveiben (milyen furcsa ezt leírni!) Gutenberg-galaxis címmel jelent meg Marshall Mcluhan könyve, mely a nyomtatott könyv korszakának a végét harangozza be. Nem volt teljesen igaza, a digitális kultúra nem helyettesítheti teljes mértékben a könyvkultúrát.

Séta jó időben:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.