Savoyai Jenő szobra a Vár előtt

    

A Királyi palota

A Királyi palota

     Hauszmann Alajos naplóját olvasom. A vékony kis kötet végigvezeti az olvasót az építész gyermekkorától egészen haláláig, s felvillant sok érdekes részletet Budapest történetéből.
     Most az foglalkoztat engem, hogyan került Savoyai Jenő lovas szobra, a historizmus kiváló alkotása, a Vár elé? Erre a kérdésre Hauszmanntól kapjuk meg a válasz:

     „Ezen szobor felállításának története a következő: Zenta városban szoborbizottság alakult avégett, hogy Eugen hercegnek, aki a várost a török uralom alól felszabadította, lovas szobrot emeljenek. Országszerte megindult a gyűjtés a szobor költségeinek fedezésére, melynek megalkotásával Róna József szobrászművészt bízták meg, aki egyszersmind a bronzöntést is vállalta. Az összegyűjtött összeg azonban megközelítőleg sem fedezte a költségeket, és amikor a szobor elkészült, sem Zenta város közönsége, sem pedig a szoborbizotttság nem tudta megfizetni a művész munkáját. Botrány elkerülése végett Széll Kálmán miniszterelnök előterjesztésére a király megengedte, hogy a királyi Vár építési alapjának terhére a szobor megvásároltassék, és a Vár egy alkalmas helyén felállíttassék. A szobor jelenlegi elhelyezése azonban csak ideiglenes, mert erre a helyre I. Ferenc Józsefnek lovas szobra van tervbe véve, Eugen herceg szobra azért állíttatott egyelőre a főhomlokzat elé, hogy meg lehessen bírálni, hogy milyen nagyságúnak kell lennie, és az épülettől mily távolságra kell majdan állania a néhai királyunk leendő lovas szobrának. Az Eugen szobor ezután a királyi kert más megfelelő helyén lenne fölállítandó.” (96. o.)

Savoyai Jenő

Savoyai Jenő

     Néhány szó Róna Józsefről (1861-1939).  Lovasberényben született. Apja gabonakereskedő volt. Szobrászinasként kezdett el dolgozni Hensch Ignác műhelyében. (Hauszmann is kitanulta a kőművesmesterséget!) 1879-ben bécsi ösztöndíjat kapott. 1882-től Caspar von Zumbusch mesteriskolájában tanult. (Mária Terézia-emlékmű Bécsben)

     Róna leghíresebb műve Savoyai Jenő lovas szobra (1899-1900).
          Ismert alkotása még:
     Zrínyi Miklós szobra a Kodály köröndön,
     Erzsébet királyné szobra Gödöllőn.
     József és Putifárné c. szobráért állami nagydíjat kapott (1910).

Irodalom:
Hauszmann Alajos Naplója - Építész a századfordulón, 1997
Róna József: Egy magyar művész élete, 1929 (online is olvasható)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.