A fekete a Pécsi Galériában

     A fekete címmel nyílt meg február 8-án egy kiállítás a Pécsi Galéria m21 kiállítótermében. S tekintettel arra, hogy éppen a Zsolnay Negyedben kószáltunk, kézenfekvő volt, hogy megnézzük, mennyire fekete a fekete.
     A kiállítás előzménye a Kiscelli Múzeum Oratóriumában volt. Az alkotók közül csupán Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet nevét említem. (Házaspárok!) Régen szerettem volna eredeti Szüts- és Vojnich-képeket szemügyre venni. Az albumok ugyan hasznos segédeszközök, nagy szerepük van a tájékozódásban, de nem nyújthatják ugyanazt az élményt, mint a festő keze által megalkotott képek. (A zenekart sem pótolhatja a hangfelvétel.)

     A kiállítás bejáratánál Babits Fekete országa fogadott. A Babits-vers A Holnap antológiában (1908) jelent meg, ám az ő verse inkább a babitsi színek kiegészítése, játék. (Ihletője Poe Arthur  Gordon Pym c. kisregényének 21. fejezete.) Persze, mi tagadás a fekete szín, már ott is valaminek a tagadása, hiánya, s egyben világszemlélet. Súlyos, radikális lépés, mely gondolkozásra késztet, s önmagunkban való elmélyülésre ösztönöz.

A Holnap    1908                 hu. wikipedia.org

A Holnap, 1908                                 hu. wikipedia.org

     Azóta több mint száz év múlt el. A játékból valóság lett. Szütsnek még dereng valami ködösen a láthatáron, de Vojnichnál már visszavonhatatlanul nyomasztó elhagyatottságra utalnak az elhagyott terek.

Szüts:

Vojnich:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.