Komárom, az erődök városa

    

Felülről              www.origo.hu

Felülről www.origo.hu

     Gyuláról, Kassáról írtam legutóbb, megjegyezvén, hogy mind a kettő határváros. Most, ha lehet fokozni, olyan városról lesz szó, melyet kettészel a határ… Berlinben lebontották a falat, s egyesítették a várost, ám Komárom sose fog egy országhoz tartozni. Ugyanakkor a közös Európa részévé vált a két város, mely valaha egy volt. Ez egyik legfőbb vonzereje, másrészt hat elemből álló erődrendszere. Észak-Komáromban az Öregvár és az Újvár, valamint a Nádor-vonal megmaradt részei, Dél-Komáromban a Monostori erőd, az Igmándi erőd és a Csillagerőd.
     A Monostori erőd udvarán állunk. Vezetőnk, Olivér (egyenruhában), mesél.

Aki mindent tud az erődről

Aki mindent tud az erődről

     Az Öregvár és az Újvár a török korban épült, a Csillagerőd a napóleoni háborúk alatt. A Monostori erőd és az Igmándi erőd a szabadságharc után. Komáromhoz kötődik Klapka György neve. A második ostrom alatt ő volt a várkapitány. (Elődje Török Ignác aradi vértanú lett.) Az osztrákok nem tudták a várat elfoglalni. A világosi fegyverletétel után azonban Klapka György úgy döntött, hogy át kell adni a várat. Magyarország a Habsburg Birodalom része maradt.

A Klapka-induló   

     1850-ben elkezdődött a Monostori erőd építése, 1871-ben fejezték be. 10000 kubikus érkezett ide, akik kiásták az óriási udvart: 60000 m². (Az erőd összterülete 104000 m².) Ezt követően 2000 ács és kőműves építi fel a falakat, a 640 termet és az 5 km hosszú folyosórendszert. 3500 katona vette birtokba az erődöt, de elfért volna 15000 is, mondja Olivér. 20-30 katonát szállásoltak be egy körletbe. 10 katonára jutott egy petróleumlámpa, 20 katonára egy köpővödör (homokkal töltött láda). Idézet az egyik naplóból. „Nem volt a szobában túl meleg, de a katonának éppen jó.” Ébresztő 6-kor, körlettakarítás, reggeli torna, mosakodás (legtöbbször a Dunában). Újabb idézet: „Kint már mínuszok vannak, jégtömbök úsztak a Dunán, és mi még mindig ugyanott fürdünk.” A Monarchiában három év volt a szolgálat, a zupások (továbbszolgálók) még két évig élvezték a katonaéletet. Kivéve, ha fogdába csukták őket. Minden második szobához tartozott egy magánzárka, melyet „egyes”-nek hívtak.

     A két világháború között az erődöt modernizálták. Bevakolták a falakat, bevezették a villanyt, rádiót, telefont, s már zuhany is volt. 1938-ban Magyarország visszakapta a Felvidék nagy részét. A két Komárom egyesült. Horthy fehér lovon belovagolt a Klapka térre, ahol Alapy Gáspár fogadta őt. 1944-ben a nyilasok a Monostori erődöt és a Csillagerődöt gyűjtőtábornak használták. Alapy Gáspár a városházán – SS-tisztekkel és nyilasokkal körülvéve – felállt és kijelentette, hogy nem engedi deportálni egyetlen polgártársát sem. Mihelyt kilépett a városháza épületéből, jobbról-balról egy-egy nyilas karon fogta, s a Monostori erődbe hozta. Innen valószínűleg Auschwitzba vitték, ahol mártírhalált halt.
     1945 és 1980 között az erőd szovjet lőszerraktár volt, a legnagyobb Magyarországon. A szovjetek bevezették a vasutat, körbe volt véve az egész erőd szögesdróttal, őrtornyokkal. A térképen nem szerepelt. 1989 után a MÁV 4000-5000 vagon lőszert szállított el. Milliónyi láda!

A nagy udvar

A nagy udvar

     Szép, tanulságos nap volt Komáromban! Köszönjük Olivér!
                                                            2014. 04. 14.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.