A strasbourgi katedrális 2

     A katedrális újjáépítése során megmaradt a román alaprajz. A főhajó szélesebb, mint a gótikus katedrálisok általában, mégis a francia hatás (St. Denis), a gótikus stílus nyomja rá bélyegét a strasbourgi Notre Dame-ra.

A nyugati homlokzat,    welt.de

A nyugati homlokzat, welt.de

     Goethe csodálatát, mint idéztem korábban, elsősorban a homlokzat vívta ki, melynek építését 1275 után kezdték el.
      „A fal a troyes-i St. Urban különleges, rácsos felépítését követi egy szabadon álló, szinte a hárfa ’húrjainak’ sorát felidéző ’kőrácshálóval’, ahol pl. a kapuknál három réteg helyezkedik el egymás mögött: elöl a vimpergák (díszormok), mögötte a függöny-mérmű (mérmű = áttört kőrács), utána pedig maga a fal. A homlokzat közepét elfoglaló hatalmas rózsaablak plasztikusan emelkedik ki a felületből azáltal, hogy minden cikkelye kiválik a tulajdonképpeni rozettából, s szabadon álló mérműkoszorúként helyezkedik el előtte.”     (Gótikus stílus, Vince, 2000)

     A szobrok hozzátartoznak a homlokzathoz, a katedrális kapuihoz. Ők közvetítik azt a mondanivalót, mely a középkorban fontos volt az ember számára. A nyugati oldal hármas kapuzata közül a középsőn (13. és 14. sz.) oszlopként áll Mária gyermekével. Elvégre Notre Dame a templom neve. (S ő mindenütt ott van!) Jobbján és balján a próféták sora. Fölöttük a timpanonban Jézus keresztre feszítése látható. Vérét Ecclesia fogja fel egy kehelyben, a bekötött szemű Synagoga elfordul.

     A baloldali kapu két oldalán az Erények győzedelmeskednek a Bűnökön. A jobboldali kapu izgalmasabb, mert a középkori szobrász szembeállítja a balga szüzeket az okos szüzekkel. S milyen remekül érzékelhető a balga szüzek ostobasága, - a kísértő almát tart a kezében – s az okosok csendes gőgje. Az utóbbiakat a Vőlegény (azaz Krisztus, szintén balról) kíséri. (Mt 25, 1-13)

     A főbejárat hármas kapuzata nyugat fele néz, de gazdagon díszített a kereszthajó déli és északi végén levő kapu is. A déli kettős kapuval, az ún. Órakapuval (Uhrenpotal, 13. sz.) kezdődik a strasbourgi gótika. A két allegorikus nőalak, az Ecclesia és a Synagoga, a kereszténységet és a zsidó vallást jelképezi. Természetesen az előbbi viszi el a pálmát. Kettejük vetélkedésében Salamon király ítélkezik. A timpanonban Mária halálát és megkoronázását látjuk.

Ecclesia, www.juedischegeschichte.de

Ecclesia, www.juedischegeschichte.de

 

A déli kapu, commons.wikipedia.org

A déli kapu, commons.wikipedia.org

Sinagoga, www.wikipedia.org

Sinagoga, www.wikipedia.org

 

    Az Északi kapu a 15. századból való, s egy szép részlete a Királyok imádását ábrázolja.

Az északi kapu,     de.wikipedia.org

Az északi kapu, de.wikipedia.org

     Lépjünk be a templomba, s koncentráljunk most csupán két dologra: 1. az angyalos pillér 2. az asztronómiai óra.

     1. A déli kereszthajó boltozatát az angyalos pillér (13. sz.) tartja. Szobrai az Utolsó ítéletet ábrázolják. Lent a négy evangélista alakja, középen a harsonát fújó angyalok, legfölül Krisztus, a bíró.

     2. Az oszlop mögött látható a mai is működő asztronómiai óra. Szerkezete a reformáció idejéből (1547) származik. Svájci órások készítették. 1789-ben, a forradalom idején – stílszerűen – megállt. Jean-Baptiste Schwilgue keltette életre: kiegészítette egy kopernikuszi planetáriummal és egy liturgikus naptárral. Minden nap fél egykor egy kis angyal csenget. A Halál üti el az órát. Előtte haladnak el – nem ugyanabban az időben – az életkorok allegorikus figurái (aggastyán, felnőtt, ifjú és gyermek). Fölöttük az apostolok vonulnak el Krisztus előtt, aki megáldja őket. A kakas háromszor kukorékol, és szárnycsapásával is emlékeztet a bibliai történetre. (Vigyázat! A Bibliában csak egyszer kukorékol, viszont Péter háromszor tagadja meg Jézust! Mt 26,34)

Az első filmen láthatjuk az asztronómiai órát, a másodikkal elbúcsúzunk Strasbourgtól.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.