Adventi utazás, 3. nap

Drezda

Frauenkirche

Bernardo Belotto: Drezda az Elba jobb partjáról

Bernardo Belotto: Drezda az Elba jobb partjáról

     Tikos úti célunk volt a Frauenkirche. 1968-ban voltunk először Drezdában. Akkor még külön-külön. Mindketten láttuk a Frauenkirche romjait: kerítéssel körülkerített, fekete kövek meredtek vádlóan az égre. Luther szobra hirdette, hogy itt nem is olyan rég egy templom állt. Egy évvel az érettségi után még fogalmunk sem volt, hogy milyen harmonikus, harangra hasonlító ívet formált a Frauenkirche kupolája. Nem ismertük még Bernardo Belotto (Canaletto) vedutáját: Drezda az Elba jobb partjáról. Az 1748-ban festett kép, melynek eredetije a Zwingerben van, szobánk faláról tekint le ránk sok év óta.

     A balról jobbra folyó Elba vizében tükröződnek az Ágost hídon túli, ma is meglevő épületek: a Hofkirche, a Residenz, a Kreuzkirche, az Italienisches Dörfchen. A háttérből uralja a képet a Frauenkirche kupolája. A lenyugvó nap meleg színei festik a sürgő-forgó embereket, a hidat, a víztükröt és az épületeket.

A Frauenkirche Lutherral

A Frauenkirche Lutherral

     A Frauenkirchét, a legfontosabb németországi, protestáns és barokk templomot - a szépségén túl – az teszi hihetetlen érdekessé, hogy újjászületett romjaiból, melyhez nem kevés elszántság, tudás és anyagi erő szükségeltetett. George Bährnek hívták az építészt, aki négy évi munka után, 1726-ban benyújtotta rajzait Erős Ágost (1670-1733) szász választófejedelemnek és lengyel királynak. A templomot 1734-ben szentelték fel. A kőből készült kupola építését 1738-ban fejezték be. A laterna, a kis torony, 1743-ra lett kész. Kevés volt a hely, ezért centrális alaprajzú, magasba szökő épületet kellett tervezni. Fehér és arany színnel, mint egy menedéket adó, óriás harang fogja körbe a belső teret. A karzatokkal együtt 1818 ülőhely várja a hívőket!

Karzatok a Frauenkirchében

Karzatok a Frauenkirchében

     Az oltár és a szentély díszítése Johann Christian Feige és Benjamin Thomae munkája.

A Frauenkirche oltára

A Frauenkirche oltára

     A kupola freskóit, az eredetit, Johann Babtist festette. A Silbermann-orgonát Johann Sabastian Bach avatta fel.

A Frauenkirche kupolája

A Frauenkirche kupolája

     Mindez összeomlott, kiégett. Sokáig azt mondták: maradjanak meg mementónak az üszkös falak, kövek. Ám 1990. február 13-án a polgárok kezdeményezték az újjáépítést. 1993-ban megkezdődött a kövek katalogizálása. 1994-ban volt az alapkőletétel. Végül 2005-ben, okt. 30-án újra régi fényében ragyogott a Frauenkirche.

Zwinger

     Átsétáltunk a hídon a Kronentor (Koronás kapu) alatt, s bejutottunk a Zwinger udvarába, szívébe, s konstatáltuk, hogy a barokk varázslat ezen a szürke, ködös napon nem működik. Lehet, hogy bennünk volt a hiba?

A Kronentor és a Langgalerie

A Kronentor és a Langgalerie

     Mi is tulajdonképpen a Zwinger, ez a határolt tér? Két szemben álló, kerek épület, Wallpavillon (Sánc-pavilon) és a Glockenspielpavillon (Harangjáték-pavilon), valamint a sarkokon további négy, négyszögletes pavilon fogja közre a díszudvart. Valamikor a Zwingernek (falszorosnak) nevezték azt a szabad területet, melyet a városfal zárt le. A Kronentor (Koronás kapu) és a Langgalerie (Hosszú galéria) a régi városfalon áll. A Wallpavilon (Sánc-pavilon) és a hozzá kapcsolódó galériák a sáncra épültek. Sőt, a Zwingergraben (a Zwinger árka) és a Zwigerteich (Zwinger-tó) is a védmű részei voltak.

A Zwinger alaprajza egy régi könyvből

A Zwinger alaprajza egy régi könyvből

     1709-ben először faépületekkel vették körül a területet, mely alkalmas volt udvari ünnepségek, lovagi játékok rendezésére. Majd Erős Ágost megbízása alapján Pöppelmann építész és Permoser szobrász nekiláttak, hogy a fát kővé változtassák.

     Először a Langgalerie (Hosszú galéria) készült el (1712), majd a Kronentor (Koronás kapu) 1714-ben, mely tulajdonképpen diadalkapu: hagymakupoláján négy lengyel sas tartja a lengyel koronát. A sáncon levő pavilon is (Wallpavillon) és a hozzá kapcsolódó galériák először pálmaházként (Orangerie) szolgáltak.

A Wallpavillon télen

A Wallpavillon télen

     Az avatóünnepség 1719-ben következett el, amikor Erős Ágost feleségül vette Mária Jozefát (I. József lányát). 1728-ban már néhány fejedelmi gyűjteményt is elhelyeztek az épületekben. A munkálatok 1733-ban abbamaradtak. A következő évben Erős Ágost is, Pöppelmann is meghalt.

     Az Elba felőli oldalt a Gemäldegalerie (Régi képtár) nagyszabású, neoreneszánsz tömbje zárja le, melynek építése Gottfried Semper tervei szerint 1847-ben kezdődött, és 1851-ben fejeződött be. A fejedelmi-királyi gyűjtemény méltó helyére került.

Gemäldegalerie

Gemäldegalerie

Sistina

Die Sixtinische Madonna

Die Sixtinische Madonna

     Christoph Martin Wieland írta a lányának: "Kedves Reiholdém, ott mindent meg kell nézned. S ha az egész világot láttad volna, de ezt a csodálatos jelenséget nem, lelked látta volna kárát.” (welt.de. 2012.05.30)

     Ez a jelenség vagy inkább jelenés Raffaello Sixtusi madonnája. Éppen ötszáz évvel ezelőtt festette meg Raffaello, a „legnagyobb harmóniateremtő” (Kenneth Clark) a piacenzai bencések kolostortemploma számára. (San Sisto a templom neve, ezért olaszul: Sistina.) 1754-ben Erős Ágost fia 25 000 scudót fizetett a festményért, miközben egy képért átlagosan 1000 scudót szokott kiadni. Ám a piacenzai szerzeteseknek pénzre volt szükségük, a királynak pedig egy Raffaellóra. A Madonna kicsit riadtan néz a jövőbe, de a következő 500 évben is lesz elég hódolója.

Semperoper

Semperoper

Semperoper

     Meg kell emlékeznünk még Semper másik kiváló művéről, a szintén neoreneszánsz stílusjegyeket viselő Operaházról. Első „változata” 1838-41 között épült. Itt volt Richard Wagner (szül.: 1813!) három operájának ősbemutatója: a Rienzinek, A bolygó hollandinak és a Tannhäusernak. Azonban ez az épület 1869-ben leégett, s ezért Semper új terveket készített, melyeknek kivitelezése már fiára hárult (1871-78). A lebombázott épületet 1985-ben nyitották meg újra.

Striezelmarkt

     Végül, de nem utolsósorban az 578. drezdai Striezelmarkt. Striezelnek nevezték a drezdai kalácsot, a Dresdner Stollent. Raffaello nem is élt még akkor, amikor II. Frigyes szász választófejedelem azt a privilégiumot adta a városnak, hogy piacot nyithat. Ma meg se lennénk nélküle.

A Striezelmarkt kapuja

A Striezelmarkt kapuja

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.