Bécsi szobornéző 1

     Nem olyan régen írtam várbeli sétámról, majd külön Róna József Savoyai Jenőt ábrázoló szobráról, hozzáolvasva Róna nagyszabású önéletrajzi köteteit, melyek Egy magyar művész élete címmel jelentek meg 1929-ben. Ebből kitűnik, hogy Róna nemcsak a követ és a fát formálta tetszése szerint, hanem a szavakból is tudott alakot formálni, portrét rajzolni. Különösen érdekes az, amit a historizmus városkép-alakító éveiről ír.

     Első mestere Edmund Hellmer volt. (Nem tévesztendő össze az építész Helmerrel!) Őt így mutatja be: „Amikor Hellmer bejött, csodálkozva állapítottam meg, hogy milyen fiatal – akkoriban harmincéves volt! Kis emberke volt, világosbarna hajjal s szőke Krisztus-szakállal. Nagy kék szemével erősen és szúrósan nézett…”

     Határozottan javította Róna korai kísérleteit. Hellmer (1850-1935) korai éveiben a historizmus jegyében alkotott, majd később a szecesszió irányzatához kapcsolódott. Egyik megalapítója lett – Klimt és Moser mellett – a Wiener Secessionnak.

     A Michaelertrakt (Hofburg) bejáratát díszítő két szökőkút közül a jobb oldalit Hellmer készítette (Die Macht zu Lande, azaz A kontinens fölötti hatalom, 1897) A bal oldali Rudolf Weyré (Die Macht zur See, magyarul A tenger feletti hatalom, 1895). Hellmer gigászainak meg kell hajolniuk a nagyobb erő előtt.

     A Burggarten sarkán levő Goethe-szobor is monumentális. A költőfejedelem állítólag azt mondta, hogy a halhatatlanság ülve jobban elviselhető. Szegény Schiller szemközt rosszabbul járt: állnia kell az örökkévalóságig.

Olvastam művedet...

Olvastam művedet...

     A Stadtpark  Strauß-szobra már oldottabb, mosolygósabb. A „diadalív” figurái mintha egy keringőből úsztak volna ide.

      Caspar von Zumbusch (1830-1915) német volt, de leghíresebb műveit Bécsben alkotta. Róna így írt róla: „Magas, sovány ember volt, érdekes művészfejjel, amely félig pedig az apostolok fejére emlékeztetett. Hosszúkás, halvány arcából két okos szem csillogott elő, kissé elrajzolt orra alatt tömött bajusz. Hatalmas, őszülő szakálla a mellét verte.”

     Más alkat volt, mint Hellmer. Mindjárt az elején kijelentette tanítványainak, hogy mindenkinek a maga útját kell járnia.

     Zumbusch legnagyobb alkotásai inkább az osztrák történelem meghatározó alakjaihoz köthetők: Mária Terézia, Radetzky, Albrecht herceg. Jóleső kivétel Beethoven szobra.

     Az 1888-ban felavatott Mária Terézia-emlékművön 13 évig dolgozott. A koncepciót az elfeledett Alfred Arneth dolgozta ki. Mária Teréziát körülveszik az Erények, a hadvezérek, a miniszterek, a politika és a kultúra kiemelkedő személyiségei.

Terézia a trónon

Terézia a trónon


      Most csak a magyar vonatkozásokat mutatom be: a MuseumsQuartier felőli oldalon Nádasdy Ferenc és Hadik András állnak a háttérben. A Kunshistorisches Museummal szemben Grassalkovich Antal, a Naturhistorisches Museum oldalán pedig Pray György látható.    

    Zumbusch többi művére egy másik alkalommal kerítek sort. Addig is szép napot!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.