Bécsi szobornéző 2

     Aki csak egyszer is volt Bécsben, az tudja, hogy itt sok lovas szobor ágaskodik az utcákon, tereken. Ferenc József mélységesen tisztelte a hadvezéreket. Végső soron nekik köszönhető, hogy Ausztria fönnmaradt. Ő maga is szeretett volna legalább egy csatát nyerni, de ez nem adatott meg neki.
     Ilyenformán gyalogosan tűnik föl a Burggartenben. (Johannes Benk, 1904) Még Sisitől is távol, aki a Volksgartenben fogadja teljes szépségével hódolóit. (Hans Bitterlich, 1904-1907)

     Ha kigyönyörködtük magunkat a rózsakertben, térjünk vissza a Heldenplatzra, ahol két rúgkapáló lovas szobor fog várni. Mindkettő Anton Dominik Fernkorn munkája. Az innenső Károly főherceget ábrázolja, aki először aratott győzelmet Napóleon fölött a nevezetes asperni csatában. Károly apja II. Lipót volt, aki 1790-1792 között - testvére I. József után - uralkodott. Károlyt később Albert szász-tescheni herceg fogadta örökbe.
     Minden jel szerint Fernkorn mintája Johann Peter Krafft festménye volt: Károly főherceg az asperni csatában a regiment zászlajával (1812). Ez a festmény a Heeresgeschichtliches Museumban van. (Zrínyi kirohanása c. óriás műve a Nemzeti Galériában. Siess megnézni, nehogy innen is kirohanjon!) Mulatságos, hogy Krafft viszont Párizsban Jacques-Luis David Napóleon-festményét tanulmányozta. (Egyik változata a Kunshistorisches Museumban!)

     Savoyai Jenő (1663-1736), a Belvedere építtetője, Franciaországból érkezett Bécsbe. Épp jókor, mert részt tudott venni a kahlenbergi csatában, melynek felemelkedését köszönhette. Először I. Lipótot szolgálta. Zentánál nagy győzelmet aratott a török felett. Azután következett I. József, majd hosszabb ideig VI. Károly uralkodása.
     A legenda szerint a Heldenplatz lovas szobrainak alkotója, Fernkorn öngyilkos akart lenni, mert Savoyai Jenő szobránál nem sikerült megismételnie azt a bravúrt, hogy csupán a ló két lába lebegteti a tíz tonnás súlyt. Itt a ló farka is besegít. Az igazság az lehet, hogy Fernkorn nem akart két egyforma szobrot létrehozni. Azonkívül a Savoyai-szobornak méltóságteljességet kellett sugároznia.

     Zárjuk a kört Zumbusch lovas szobraival. Az Albertina előtt áll („Albrechtsrampe”) Albrecht főherceg szobra (1899). Albrecht annak a Károlynak a fia, akinek zászlót lobogtató szobrával már találkoztunk a Heldenplatzon. A katonai pályára lépő Albrechtet megvádolták azzal, hogy 1848 március 13-án belelövetett a fegyvertelen népbe. 1851-től magyarországi főkormányzó, de 1859-ben lemondott tisztségéről.
     Az egykori k. u. k. Hadügyminisztérium előtt áll Radetzky lovas szobra (1892). Maga az épület is érdekes. 1909-től 1913-ig épült, Ludwig Baumann tervezte, de az óriási kétfejű bronz sas (16 m a két szárnya közötti fesztávolság) még nem szerepelt a tervekben.
     A kétfejű sast Luxenburgi Zsigmond tette a német-római császár jelképévé. A Német-római Császárság azonban 1806-ban megszűnt, megalakult viszont az Osztrák Császárság, amely a folytonosságot jelezve ragaszkodott a hatalom e jelképéhez. Jelentése: a császár uralma keletre és nyugatra is kiterjed. (Németország jelképe az egyfejű változat maradt.)
     A kétfejű sas megjelenik a Radetzky-emlékmű talapzatán is. Fölötte Grillparzer szavai: „A te táborodban van Ausztria.”   

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.