Advent Bécsben, 2015

Munch az Albertinában

(Szerelem, halál és magányosság - megtekinthető 2016. jan.24-ig)

      Az osztrák lapok számontartják (én is), hogy az Albertinát Munch-kal nyitották meg 2003-ban. Akkor a Sikoly volt számomra a legfőbb vonzerő, de Munch egész világa magától értetődővé vált akkor. Feltárulkozása, őszintesége és artisztikuma a modern művészet első lépése volt.

      Most a sokszorosított grafika - litográfia, fametszet, rézkarc – műfajából láthatunk mintegy 100 alkotást. (Egy névtelenségét megőrző svájci műgyűjtő bocsájtotta rendelkezésre gyűjteménye legszebb darabjait.)

      Munch ezeken a lapokon más eszközökkel gazdagítja festői világát. Kísérletezik a színekkel, és a formákkal, feltérképezi a technika kínálta variációs lehetőségeket. Másrészt továbbrajzolja „életének frízét” (Lebensfries), és újra és újra visszatér legfontosabb témáihoz: a traumatikus ifjúkorához, a szerelem bonyodalmaihoz, a betegséghez és a halálhoz. Főművét, a Sikolyt „egy korszak pecsétjének is nevezhetjük”. (Hilde Zaloscer, 1985)

 Nyuszi

      Ha már újra az Albertina elegáns termeiben sétáltam, megkerestem Dürer Mezei nyulát. Mi történt? Mintha most borzasabb lenne őkelme. S mintha a Teaszalonban Mária Terézia, Ferenc, Albert és Krisztina négyese kissé zavartan néznének ránk!

Adventi képek

      Ilyenkor persze beleütközünk Bécs legszebb látnivalóiba. Mintha az egész belváros egy szépen elrendezett kiállító teremmé vált volna. (Brüsszel főtere Európa legszebb nyitott bálterme, írta volt Victor Hugo.)

      Visszafelé a Mariahilferen zsákmányoltam egy Räubert (Haramiák, Schiller első drámája). Januárban fogják bemutatni a Pesti Színházban. Most látom, hogy már jegyünk is van rá. Micsoda véletlen egybeesés!

      Kívánok mindenkinek sok kellemes véletlent!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.