A Museumsquartier Bécsben

     1723 és 1725 között építették fel Bécsben az udvari istállókat és a lovardát. Terveiket az a Johann Bernhard Fischer von Erlach készítette, akinek legnagyobb műve a Karlskirche és a mi szívünkhöz közel álló Trautson-palota, a magyar testőrség későbbi szállása.

     1921-től (rendszerváltás mindig volt és lesz) a nemzetközi vásár főépületévé tették az egykori istállókat, majd 1998-ban kezdődött újabb átalakulása. Sok vita után testet öltött a modern művészet páratlan színtere, a MQ, azaz a Museumsquartier, magyarul a Múzeumi negyed.

A főbejárat de.wikipedia.org

A főbejárat de.wikipedia.org

     A főbejáratot, Bécs leghosszabb barokk homlokzatát természetesen megőrizték. Ezen keresztül jutunk be a tágas udvarra, s szembe találjuk magunkat a Kunsthalléval, melynek homlokzatán Ferenc József neve olvasható. Ez a kortárs művészet műhelye, laboratóriuma, forró zónája. Azt mondják: ez több, mint amit el lehet viselni.

A Kunsthalle   de.wikipedia.org

A Kunsthalle de.wikipedia.org

     Tőle balra található a Leopold Múzeum mészkőből épült kockaépülete:

A Leopold    de.wikipedia.org

A Leopold de.wikipedia.org

     Jobbra a Mumok (Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien) sötétszürke, őskori csiszolt kőhöz hasonló, hatalmas bazalttömbje.

 A Mumok    de.wikipedia.org

A Mumok de.wikipedia.org

     Már mind a XXI. századot képviselik. Az előbbi a kubizmus, futurizmus, a szürrealizmus stílusirányzatából merít (Schiele! – jelenleg: Meztelen férfiak!). Az utóbbi főleg az újabb irányzatokat mutatja be: nouveau réalisme, fluxus, pop-art, Wiener aktionizmus.

      S akkor itt van még a gyerekszínház, a táncszínház, az építészeti központ…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.