A KOGART-házban

 

Az Andrássy út januárban

Az Andrássy út januárban

     Érdemes sétálni egy kicsit az Andrássy úton. Most ugyan teljesen vigasztalan volt az idő: szürke és borús. Mégis! A Köröndön először álltam meg az előtt a ház előtt, amelyben Kodály lakott. Felfedeztem egy új múzeumot is, Zelnik Miklós Délkelet-ázsiai gyűjteményét. (Épp a KOGART-ház mellett van a gyönyörű villa. Bár még mindig adós vagyok magamnak a Hopp Ferenc Kelet- Ázsiai Múzeummal!)

Kodály-emléktábla

Kodály-emléktábla

     A KOGART-házban. Először Csernus Tibor képeiről. Gondolkodtam, ismerem-e őt egyáltalán. Hát persze! Juhász Ferenc portréja. Egyik könyvemből másolom ide.

Csernus Tibor: Juhász Ferenc

Csernus Tibor: Juhász Ferenc

     Juhász Ferenc a legnagyobb költőink egyike. A festmény 1954-ben készült. A kép egyrészt élénk színekkel mutatja be költőnk hanyag eleganciáját ebben a vigasztalan, szürke korban, s ez ellentétben van a lényeggel, az arckifejezéssel, melyben tükröződik a belső dráma, a felismerés: nem ezt akartam! Sokatmondó a költő testtartása, ahogy oda van dobva a test, kiszolgáltatottan. Pontosan ezt fejezi ki A tékozló ország c. eposz, mondanom sem kell, 1954-ből: „Hol az ember e tájról? Kihalt. Ha él, hát önmagába rejtve. / Miben higgyek még? A szabadság megperzselt, embertől-zabált húsában?”

     Csernus a Kogart-ban bemutatott tanulmányain, festményein is érződik, hogy nagy művész, hogy képes fontos összefüggések megfogalmazására…
     Itt van például a Minüász leányai, mely nem más, mint egy görög mítosz feldolgozása modern köntösben. A lányok kezdetben szembeszegültek Dionüszosz isten mámorra csábító bűvöletével. Ám az isten különféle alakot öltve mégis rávette őket az „őrjöngésre”. Leukippé saját fiát tépte darabokra… Úgy emlékszem, ez a témája Euripidész Bakkhánsnők c. tragédiájának is. (Ki mondja, hogy nem aktuális?)

Csernus Tibor: Minüász lányai      barkaonline.hu

Csernus Tibor: Minüász lányai                  barkaonline.hu

Végül James Ensor
     Nevét mindig tekintélyes felsorolásokban láttam: a késő szimbolizmus nagy alakja. Valóban e művek előre vetítik a XX. század rémtörténetét, más korok rém-képeiből merítve (Bosch, Goya) Jártunk Ostendében, s azt hittük csupán egy üdülőhely vagy komor regények színhelye. Most inkább egy látnok menedékének tűnik, manzárdszobájából Ensor messzire látott.

Ensor: Démonok kínoznak    artvalue.com

Ensor: Démonok kínoznak                     artvalue.com

                                                                                  2012. január. 19.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.