Czóbelről (3)

          Szentendrén

      Czóbelt 1936-ban barátja, Lehel Ferenc hívta Szentendrére. Itt ismerkedett meg Modok Mária festőművésznővel, aki később meglátogatta Párizsban. Czóbel és felesége, Isabel Daig 1939-ben jelentették be, hogy elválnak egymástól. Erre tulajdonképpen a német hatóságok kényszerítették őket. Ha Isabel Daig meg akarta tartani állását, el kellett válnia férjétől, aki nem volt „árja” származású, jóllehet már korábban fölvette a kereszténységet.

      Czóbel 1940-ben visszaköltözött Magyarországra. A Törökvölgy Szentendrén c. festmény örökíti meg otthonra találását. Modok Máriát, aki sok képének lesz főszereplője, 1940 decemberében veszi feleségül. Szerencsés alkat: meg tudta megőrizni alkotóerejét a háború idején. S milyen kevéssé érződik képein az a fenyegető veszély, mely az ország összeomlásával egyre fokozódott!
      Ezekről a hónapokról ír Kratochwill Mimi az artmagazinban Hatvany Ferenc kálváriájáról beszámolva. Az ő várbeli villáját 1944 végén lebombázták, ezt követően a festő és műgyűjtő Czóbel Béla szentendrei házában lakott mint „kertész”, bár a „városban jól tudták, hogy Czóbeléknek nincs kertészük, és ahogy Barcsay Jenő mesélte, nem is hitték a kertész-történetet, hiszen ismerték a házaspár puritán életkörülményeit.”  Hatvany betegséggel küszködve, halála előtt egy héttel Czóbelnek írt levelében így emlékezik vissza a történtekre: „Ha jobban leszek jelzem levélben. (Ha egyáltalában leszek????) Addig is szép munkát. Ölellek Máriával /és sokat gondolok halálom előtt végtelen jóságotokra és bátorságotokra 1944 végén!!! Ölel Feri”. (1958. febr.1)

Czóbel: Szentendre, 1964, cultura.hu

Czóbel: Szentendre, 1964, cultura.hu

      1945 után Czóbel sok elismerésben részesült, pl. megválasztották a Szentendrei Festők Társaságának elnökévé, de 1948-ban Kossuth-díjat is kapott. Ugyanakkor nem szakadt meg a kapcsolata Párizzsal. Ősztől tavaszig általában ott tartózkodott. Egy 1951-es újságcikk beszámol Picasso műtermében tett látogatásáról.
      Szentendrén (és Párizsban) rengeteg portrét, tájképet, csendéletet festett. Az utóbbiak közül Kratochwill Mimi kiemeli a Csendélet vörös korsóval c. festményt: „A kép kompozíciója zsúfoltnak tűnhet, a megformálás mégis szigorú formai rendet sugároz, a hátranyúló asztallap arányos ábrázolásával.” (297, 173 o.) Másik emlékezetes képe a Fekvő nő (Szentendrei Vénusz), 1968-ból (307) A fekvő „Vénusz” alakja és a tükör utalás Velázquez Vénusz tükörrel c. képére. (Nemrég Bécsben volt látható!) De Rubens Vénusza is a tükörben szemléli önmagát. Czóbel nőalakja nem önmagát szemlélő szépség, hanem öntudatos, természetes lány, aki inkább Gauguin tahiti barna bőrű asszonyaihoz hasonló. Az egész képen lángol a vörös szín! Ugyanakkor a tükörben a műterem, s a festő, valamint az ablakokon átsejlő szentendrei kert látható.

Czóbel: Fekvő nő (Szentendrei Vénusz),     travelo.hu

Czóbel: Fekvő nő (Szentendrei Vénusz), travelo.hu

      Ha végigtekintünk a szentendrei derűsebb képek hosszú során, láthatjuk, hogy Czóbel hű maradt a kezdetekhez. Legújabb képeit a Műcsarnokban rendezett életmű-kiállítása után (1971) az Ernst Múzeumban állította ki (1973). Ebből az alkalomból foglalta össze ars poeticáját: „A most kiállított festmények az utolsó időben készültek, 1972-73-ban, hogy visszataláljam ifjúságomat, amikor elindultam Párizsba 70 évvel ezelőtt. (…) Nem beszélek kvalitásról, mert maga a tárgy, motívum, mit festünk, ha nem is tűnik el a képen, de feloldódik a színek, vonalak egymáshoz való vonatkozásban, miáltal visszaadjuk a dolgok mystériumát, ez ami felemel bennünket egy képben.” (191-92. o.)
      Befejezésül: a Czóbelről elnevezett múzeum 1975-ben nyílt meg Szentendrén. A festő 1976 januárjában, életének 93. évében hunyt el.

Czóbel: Mimi, www.femuz.hu

Czóbel: Mimi, www.femuz.hu

(Felhasznált irodalom: Czóbel, egy francia magyar, Ferenczy Múzeum Szentendre, Kiállítási katalógus, 2014 (szerk.: Barki Gergely, Bodonyi Emőke - a képek utáni számok a katalógusbeli számukat jelzik.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.