Caravaggio

     Jó lenne bejárni Caravaggio rövid, de nem unalmas életének állomásait: Bergamót, Milánót, Rómát, Nápolyt, Máltát, Szicíliát, s innen Nápolyon keresztül vissza Rómába. Máltán kívül mindenütt voltunk, még Szicíliában, Szirakuza városában is. Ismerősen cseng a neve? Az ókori színház mellett volt a kőfejtő. Rabokat tartottak itt. A híres börtönt Caravaggio nevezte el „Dionüszosz fülének”. Ugyanis az uralkodó szobájában mindent hallott, amit a fogva tartottak beszéltek.
     Ha újra járhatnánk ezeket a városokat, jobban figyelnénk Caravaggio képeire.

     André Chastel így foglalja össze Caravaggio jelentőségét: „… zsenijének az a feladat jutott, hogy új irányt szabjon a festészetnek, új energiákkal töltse fel a szétszórt gondolatokat, a fény segítségével kevésbé érzelmes, inkább drámai kifejezési formát alkosson.” (C, 6) A barokk művészet persze sokféle irányzatot foglal magába. A katolikus országokban létrejött a barokk realista áramlata, melynek legnagyobb mesterei: Caravaggio, Luis La Nain és Ribera.

     Caravaggio műveinek jegyzékében 88 mű szerepel. Néhány képet ízelítőül én is bemutatok.

     Bűnbánó Magdolna, 1596-1597, Róma, Galleria Doria Pamphilij

Caravaggio: Bűnbánó Magdolna

Caravaggio: Bűnbánó Magdolna

      Caravaggio legkorábbi egész alakos, vallásos témájú műve. Egyszerű, római lány volt a modellje, aki félredobta ékszereit, illatszerét. A bűnbánat itt egyáltalán nem teátrális, hanem valódi elkeseredés.

     Pihenés Egyiptomba menekülés közben, 1596-1597, Róma, Galleria Doria Pamphilij

Pihené Egyiptomba menekülés közbencommons.wikimedia.org

Pihenés Egyiptomba menekülés közben  commons.wikimedia.org

      A gyermekét átölelő Mária modellje ugyanaz, mint a Magdolnáé. Caravaggio leglíraibbb, legidillikusabb műve. (Czobor) A jólelkű József a kottát tartja a hegedülő angyalnak. A csacsi is odaadóan figyel.

     Szt. Máté elhivatása, 1599-1600, Róma, San Luigi dei Francesi-templom, Contarelli-kápolna, bal oldal

Máté elhivatása     orokvaros.network.hu

Máté elhivatása orokvaros.network.hu

      A korai művek összefoglalása. A jobbról belépő Jézus - Péter takarja félig - rámutat Mátéra: „Gyere velem!” Az egyszerűség és a természetesség Caravaggio védjegye. Ugyanakkor ebben a műben ott van a barokk jellegzetessége: a pillanat fontossága.

     Szt. Máté mártíromsága, 1599-1600, Róma, San Luigi dei Francesi-templom, Contarelli-kápolna,jobb oldal

Máté mártíromsága   orokvaros.network.hu

Máté mártíromsága orokvaros.network.hu

      Caravaggio ábrázolni tudta a kegyetlenséget. A fekvő Mátéra lesújtó hóhért állította a sokszereplős kép középpontjába. Odafestette önmagát is. Balra az oszlop mellől figyeli a jelenetet. Arckifejezése mélységes szomorúságról tanúskodik.

     Emmauszi vacsora, 1606, Milánó, Pinacoteka Brera

Emmauszi vacsora     fienartamerika.com

Emmauszi vacsora fienartamerika.com

      A két Emmauszi vacsora közül a későbbi. Emmausz kis falu Jeruzsálem közelében. A feltámadott Jézust csak a kenyértöréskor ismeri fel a két tanítvány.
     A felismerés pillanatáról írja Bellori: „A kép közepén Krisztus megáldja a kenyeret; az egyik apostol felismeri őt, és széttárja karjait. A másik az asztalt markolja, és döbbenten nézi őt, a háttérben a házigazda, piros sipkával a fején, meg egy idős szolgáló, aki az ételt hozza.” (C. 96)

     Keresztelő Szent János lefejezése, 1608, Málta, La Valettea, Szent János katedrális, oratórium

Caravaggio Keresztelő Szent János lefejezése     hu.wikipedia.org

Caravaggio Keresztelő Szent János lefejezése hu.wikipedia.org

      Jelentős alkotás, „számos XVII. századi művész kizárólag ezért vállalkozott az akkoriban nem veszélytelen utazásra, hogy saját szemével láthassa.” (C. 100) Egy megszerkesztett nagy tér közepébe helyezi a drámai cselekményt.

     Salome, 1609, Madrid, Palazzo Real

 Salome, Madrid en.wikipedia.org

Salome, Madrid en.wikipedia.org

      Az előző kép „folytatása” más modellekkel. Salome Heródiás lánya. Anyja tanácsára János fejét kérte Heródestől. Caravaggio szűkíti a teret, de először ugyanúgy a szerkezet, a fejek elrendezése, az irányok nyűgözött le, majd a fenyegető sötétség, később a színek, végül a jellemábrázolás (Salome) . Érdekesség, hogy Caravaggio korábbi Salome-képe is látható a kiállításon. Az utóbbi Londonból érkezett.

     Dávid, 1609-1610, Róma, Galleria Borghese

Dávid   en.wikipedia.org

Dávid en.wikipedia.org

      Ez a Dávid látható most a Szépművészeti Múzeumban. (Még kétszer festette meg ezt a jelenetet.) Érdekes, hogy ezen a festményen lágyabb, oldottabb a fény és az árnyék játéka. Góliátban szenvedő önmagát ábrázolja. Dávid nem örül győzelmének.

     Az Ecce homoval fejezem be, bár korábbi alkotás!

     Ecce homo, 1606, Genova, Palazzo Rosso

     Pilátus ezekkel a szavakkal mutatott rá Jézusra: Ecce homo. Jelentése: Íme, az ember. Kiejtése: ekce hómo. (János evangéliuma, 19,5)
     Caravaggio éppen hogy csak jelzi a töviskoronát és bíborruhát. Az ő Jézusa a szelídség embere, akinek az országa nem e világból való. A szolga szánakozva borítja vállára a köpenyt: nyilván megkorbácsolták. Pilátus nem érti dolgot, de beletörődik. A kép látható a kiállításon.

Kép és zene egymáshoz illik:

Irodalom:
Czobor Ágnes: Caravaggio, 1960, Képzőművészeti Alap
Caravaggio festői életműve, 1997, Corvina (C)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.