Mann, (Thomas), az unitárius

Thomas Mann, 1dp.expo2000.de

Thomas Mann, 1dp.expo2000.de

     Érdekes „felfedezésről” ad hírt a Die Welt c. tekintélyes lap cikkírója, Paul Michael Lützeler: hogyan vált Thomas Mann az emigrációban unitáriussá.
      Thomas Mann nemcsak vallási hovatartozását tekintve járt be nagy utat (eredetileg lutheránus volt), írja tudósítónk, Heinrich Detering könyvét ismertetve, de művészeti-politikai nézetei is jelentős változáson mentek keresztül. Itt a köztársasághoz való viszonya volt a vízválasztó. (Lásd beszéde 1922. okt. 13-án!) Detering fordulatról beszél. Mann ebben az eszmefuttatásában Walt Whitmanra utal, akinek a humanizmustól áthatott kereszténysége nagy hatással volt rá. Ralph Waldo Emersonhoz is utat talált, aki unitárius családból származott s aki számára a Függetlenségi Nyilatkozat és a Jogok törvénye (Bill of Right) a polgári „vallás” fundamentumai. Whitman és Emerson tanulmányozása hozzájárult ahhoz, hogy Mann helyeselte az amerikai demokrácia humanizmusát, emberjogi nézeteit és individualizmusát. Nem véletlen, hogy az amerikai elnökök közül Thomas Jefferson és Abraham Lincoln, az alapító atyák, is unitárius elveket vallottak.
      Az unitarizmus lényege: szeresd felebarátodat, gyakorold azokat az erényeket, melyeket az evangéliumok szerint Krisztus is követendőknek tartott. Amikor Stefan Zweig Szervét Mihályról írott könyve megjelent (1936), Mann elismerő levelet írt a szerzőnek. Ennél talán még fontosabb, hogy az unitárius segélyszervezetnek (Unitarian Service Committee) köszönhető, hogy a háború alatt testvére és fia, Heinrich és Golo Mann, ki tudtak jutni az USA-ba.
      Thomas Mann 1940-ben Princetonból Kaliforniába költözött. Itt fölvette a kapcsolatot az unitárius egyházzal. Unokáit, Fridót és Angelicát az unitárius szertartás szerint keresztelték meg, s ő maga volt a keresztapa (1942). Ekkor jegyezte fel naplójába: ez volt a legkellemesebb egyházi aktus, melyben része volt. Ugyanebben az évben jelent meg az „Order of the Day” c. kötete, politikai esszéinek és beszédeinek gyűjteménye, mellyel szembeszállt a hitleri Németországgal. Címében a goethei Forderung des Tages rejlik. („Mi a kötelességed? Amit a nap megkövetel.” Goethe) A Forderung des Tages már 1930-ban egy hasonló, német nyelvű gyűjtemény címe volt. Politikai credójának, mely amerikai diákok kérdései nyomán, 1946-ban született, s megfelelt az unitárius alapelveknek, a Thanksgiving (Hálaadás) címet adta. Ebben a művében az ember e világi meghatározottságát, személyi és társadalmi önmegvalósítását hangsúlyozta.
      Thomas Mann haláláig az unitárius egyház tagjának tekintette magát, akárcsak a mi Bartók Bélánk.
                                              (Die Welt, 2014. dec. 23.)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.