Himnuszok és egy kocsmadal

Sumer nyelvtan, hu.wikipedia.org

Sumer nyelvtan, hu.wikipedia.org

     Nagyobb lépésekkel fogok haladni a sumer himnuszok sorában, különben soha nem érek a könyv végére.
      Egy nagy terjedelmű Enlil-himnusszal kezdődik a Fénylő ölednek... c. gyűjtemény harmadik része. Enlilnek és a városának magasztalása mindenre kiterjed. A város elsősorban védelem, a rend, az igazság védelme:

     „A város: hurok a lázadó földnek, vermet hálót vet neki;
          aki ott nagy hangon beszél, nem ér meg nagy kort,
      nem tűrik ott, hogy hamis szó hangozzék el a perben,
      vádaskodás, görbe rágalom,
      támadó szó, viszály, méltánytalanság,
      törvénytelenség, erőszak, elnyomás,
      szemforgatás, önkény, álnok hangú beszéd,
      szószegés és hatalmaskodás,
      mind e sötét dolog nem jut be oda;
      hatalmas háló Nippur karja,
      keselyű vijjog rajta riasztón,
      karja elől a gonosz –
         nem menekülhet a rossz….”
                                   (103)

      De szó esik az ünnepekről, a szertartásokról, s sok egyéb fontos dologról. Mindent betölt Enlil, a „Nagy Hegy”. Figyelemre méltó, hogy az egyik intés összefüggésbe hozható a Tízparancsolattal:

     „ott az idősebb testvér ifjabb testvérét arra neveli,
          hogy emberré váljék,
      hogy atyja szavát tisztelje, becsüléssel viszonozza,
      hogy a gyermek hálát érezzen atyja iránt, akinek adatott,
          az öregséget így érheti meg.”
                                    (104)

      A következő ének Ninurtához szól, aki egyrészt a termékenység istene, másrészt nagy harcos, aki leveri a lázadókat. A szónak is hatalma van. Szinte érezzük az erejét, miként az Ószövetség olvasásakor.
      A Parasztnaptár tanköltemény, leírja az i. e. 2-3. évezred fordulójának mezőgazdaságát. Felépítése hasonló Hésziodosz Munkák és napok, ill. Vergilius Georgica c. művéhez. A földön napszámosként dolgozni akkor sem volt könnyű, noha a gazdát mérsékletre is inti a szerző:

     „Ne tűrd a lustaságot, a munka idején állj a munkások mellett, és ne engedj nekik szünetet. De magad se háborgasd mezei munkásaidat: hiszen tíz napon át kell dolgozniuk, pirkadattól a csillagok felfényléséig, s minden erejüket a föld megmunkálásába kell fektetniük: nem szolgálhatnak ki még téged is. (…) De földed a termés betakarításának napjaiban adja meg a gyermekeknek és a kalászt szedegetőknek, számuk szerint, a betevő falatot, mint az ínség napjaiban; és engedd, hogy ott aludjanak, mintha nyílt mező, mocsári föld volna: és akkor istened is mindig kegyes lesz hozzád.”
                                             (111-113, lásd még Ruth könyve, 2.)

      Két szép, Nergalhoz és Niszabához intézett himnusz után igazi csemege következik, a Sör-ivóknak való ének! Komoróczy Géza Balassi versére utal a címadással (Borivóknak való). Az első rész a tulajdonképpeni himnusz, a második kocsma-dal, melynek ritmusából következtethetünk a tetemes fogyasztásra:

     „Hasas korsó             szeme legyen a mi szemünk,
      hasas  korsó             szíve legyen a mi szívünk:
      ami     bensődet       tölti meg,
      a mi    bensőnket     töltse meg!

     Vidám a májunk már, boldog a szívünk!”
                                                   (120)

                             (Komoróczy Géza fordításai)

      Komoróczy Géza itt is emlékeztet az Ószövetségre, ahol Noé volt a szőlőművelés feltalálója, s rögtön túlzásba is vitte a nedű fogyasztását.

Mit ihatnak?, mindennapi.hu

Mit ihatnak?, mindennapi.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.