A csodálatos kapa

     Az ember szerszámkészítő állat, írta Benjamin Franklin, közösségi lény (zoon politicon) Arisztotelész szerint. Lukács György kérdező lénynek gondolta az embert. Mindenesetre az ember olyan különös lény, amely munkájával tartja fenn magát, miközben átalakítja világát.
     Franklin megállapítása a sumer istenekre is vonatkozik. Enlil teremtette meg a kapát. Persze nem akármilyen kapáról volt szó. Természetesen vadonatúj, még nem koptatta senki, nem csorbult ki az éle, nyele pedig pontosan úgy szorult, úgy feszült bele, ahogy kell:

Kapája színarany, színezüst; feje lazúrkő;
kapája erős kötésű; pántja finom ezüst,
a kapa foka lazúrkő,
feje öklelő bika, nagy falat rontó.

     Mielőtt Enlil ezt a pompás eszközt megalkotta, hogy az gondozza a termést, s házak, városok építésében serénykedjen, előbb meg kellett teremtenie világot:

Enlil, hogy az Ország magját a földből kisarjassza,
Eget a földtől távolított, önként támadt akarata,
Földet az égből távolított, önként támadt akarata;

Amiként a termés kibújik a földből, ugyanúgy sarjad ki az ember is:

Az emberiség feje ott volt a kapanyomban.
Az Ország népe Enlil felé kibújik a földből,
fekete fejű népére ő kegyes szemmel tekint.

     Ez a fekete fejű nép fog dolgozni a királynak, de ha lázadnak, nem engedelmesek, a kapa lerombolja házukat.

*

A fentiek Komoróczy Géza könyvéből valók (A sumer irodalom kistükre). Most újabb könyve jelent meg:

bookline.hu

bookline.hu

                                                                                               2012. márc.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.