Salinger – filmen

     Érdekes dokumentumfilm érkezett pendrive-on. (Kérj, és adatik neked!) J. D. Salinger  (1919-2010) életét és műveit mutatja be. Rendezte Shane Salerno (2013).

     Rég volt, ötven évvel ezelőtt, amikor az osztályfőnökünk, Margit néni, megemlítette, hogy most éppen egy Zabhegyező c. regényt olvas. A stílusa roppant visszatetsző. Ilyen mondatok vannak benne, hogy Sallynek „cseles feneke van”, s ez vajon mit jelenthet? Persze hogy felkeltette az érdeklődésünket, s rohantunk a könyvtárba. Sokunknak nagy élmény volt Holden Caulfield New York-i odüsszeája. Mi is kamaszok voltunk, lelkünk mélyén ott lapult H. C., aki mérhetetlenül utálta a világot, s szeretett volna kivonulni a társadalomból.

     A film segítségével átfogó képet kapunk Salinger életútjáról, melyet kettévágott a háború, s melynek szörnyűségei – a partraszállástól Dachauig – formálták olyanná Salingert, amilyennek ismerjük. (A bevonuláskor a Zabhegyező első hat fejezetét is magával vitte, s amikor tehette, írt.) „Gyáva mélységbe ásom a lövészárkom. Folyamatosan rettegek, és nem emlékszem, hogy valaha civil lettem volna.” (44. aug.) A dachaui koncentrációs táborban meztelen testek halomban, de néha még hang szűrődött a testek felől…
     (A háborúra utal a Kilenc történetből az Ilyenkor harap a banánhal és a Ficánka bácsi Conneticutban, ill. az Alpári történet, Esmének, szeretettel (!) c. elbeszélések.)

     A film érzékletesen mutatja, hogyan törekedett Salinger arra, hogy választott magányában csak az írással tudjon foglalkozni. Látjuk a hegyekbe vezető sötét utat, a betonbunkert, ahová senki nem tehette be a lábát. Abszolút ellenszegül a társadalmi rendnek, melyben a gazdagság, hírnév, karrier, birtoklás a legfontosabb. Megismerjük – látjuk, legtöbbször csak fényképen – feleségeit, gyermekeit. Megérezzük, hogy Salingert miért tudta magával ragadni Joyce Maynard kislányos szépsége, akinek életrajza Otthon a világban címmel jelent meg magyarul, 2003-ban, s már a címével is vitába szállt Salingerrel.)

     Igazi meglepetés, hogy a film végén láthatunk néhány felvételt a nagyon öreg, de szálfaegyenes tartású Salingerről.

     Salinger életével és művével foglalkozni fog a 21. század is. Öt, eddig szigorúan őrzött könyve vár kiadásra. Kettő a háborúhoz kapcsolódik. Egy vallási útmutató: védikus tanokkal fordul szembe a nyugati civilizációval. Két könyve pedig folytatja a Glass- és a Caulfield-család történetét.

Magyarul olvasható művei:
     Zabhegyező (1964)
     Kilenc történet (1966)
     Franny és Zooey (1970)
     Magasabbra a tetőt ácsok, és Seymour: Bemutatás (1970)

     A film előzetese, de a teljes filmnek van magyar aláírással készült változata is:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.