Aeneis (7)

     A hetedik énekkel kezdődik az eposz második része.

Erato      en.wikipedia.org

Erato       en.wikipedia.org

     A múlttól való elszakadást jelenti, hogy meghal Aeneas dajkája, Cáieta. Megrendülve búcsúzik tőle a hős. Az ő nevét fogja őrizni az öböl, ahol sírja domborul. Elhajóznak Circe szirtfoka mellett:

      „És hallják, az oroszlánok mint fújnak, a láncot
       mint tépik dühösen bömbölve a kései estben
       s medvék és sörtés sertések hogy tusakodnak.”

     Emberek voltak mind. Aeneas hajóraja a Tiberisen halad fölfelé, s megérkeznek a hőn áhított új hazába, Latiumba. A költő Eratóhoz, a szerelmi költészet múzsájához fordul segítségért, hogy árulná el, mi fogadja őket nagy Hesperiában (Itáliában). Latinus itt a király. Lánya, Lavinia eladósorban. Legesélyesebb kérője Turnus. Latinus azonban ismeri a jóslatot, hogy idegen fog a vidékre jönni, s ő lesz a város uralkodója.
     Másrészt a kedvező jelek Aeneas oldalán is sokasodnak. Anchises jósolta nem is olyan rég, hogy akkor érkeznek az új hazába, ha megeszik az asztalt is, amelyen étkeznek:

       „Aeneasszal a fő vezetők meg a bájos Iúlus
       közben egy égre törő, terebély fa alá telepednek
       s torhoz készülnek, tönkölyből tészta terítőt
       téve a gyepre az étel alá – Jupiter maga súgta –
       és a Cerés-aljat termése tetézi a tájnak.
       Majd miután már minden mást felfaltak, e szűkös
       Lángos-alapra, Cerés-kéregre kapatta éhség
       Elszánt fogsoruk és a karéjt a kezek le-letörték,
       Falva a négybe szabott, vékony, sors-adta lepényből.”

       Aeneas közben követeket küld a királyhoz, majd:

               „….. lapos árkot vet bástyái helyéül,
       rendezi táborukat, s az előszállást a fövenyen,
       mint egy erődöt, sáncokkal, gyepüvel bekeríti.

Latinus és Amata            commons.wikimedia.org

Latinus és Amata        commons.wikimedia.org

       Latinus barátságosan fogadja a küldötteket, s eszébe jut, hogy innen származott el Dardanus, a trójaiak ősapja. Így tehát Aeneas tulajdonképpen hazajött. Ilioneus adja elő kérésüket, hogy egy kis parti részt engedjenek át a Trójából menekülteknek, itt szeretnének letelepedni. Latinus tudja, mi vár rájuk, szívesen beleegyezik, s képzeletében már kiszínezi a nagy jövőt. Felajánlja Aeneasnak a lányát, s háromszáz lovat ad ajándékba a jövevényeknek.
       Ám az emberek sorsába, döntéseikbe beleszólnak a felsőbb hatalmak, pl. Junó, a dardánok (trójaiak) fő ellensége:

       „Engem aláz le csak Aeneás! Ha erőmmel azonban
        nem birom, ott kérek védelmet majd, ahol adnak.
        Hogyha pedig nem pártol a menny, fölrázom a poklot!”

     Az utolsó sor jelszava sokaknak, anélkül hogy az Aeneist olvasták volna. Nincs fontosabb mondata a műnek!
      Junó, a Zrínyiászból régi ismerősünket, Allectó fúriát hívja segítségül. Neki kell elhintenie a háború magvát. Amatát, Latinus Turnust pártoló feleségét, úgy feltüzeli, hogy az orgiára hívja asszonytársait. Turnust is ráveszi, hogy űzze el az idegeneket. Közben Iulus (Aeneas fia) vadászata balszerencsésen végződik. A „bájos” fiú elejti Tyrrhus (Latinus nyájának őrzője) gyönyörű, nagy agancsú, gondosan nevelt szarvasát. Erre dühödten ragad fegyvert Latinus házanépe, Allectó is megfújja tartaroszi kürtjét:

                „Nem pór-harc már a csatájuk,
      hol perzselt fa-karók járják vagy durva durungok,
      két-élű vas fegyverük és feketén meredeznek,
      mint a vetés, a kivont kardok, de lobognak a napban
      s visszaragyogtatják villámuk az ércek az égre…”

      Tovább tüzeli őket, hogy mindjárt az elején elesik Almó, Tyrrus legidősebb gyermeke és Galaesus, a békeszerető öreg. Ömlik a vér. A fúria elégedetten röppen fel Junóhoz: „Ím a viszályt véghez vittem véres viadallal…”
      Egész Latium hadba indul. Kivéve Latinust, aki „mint tengeri szikla” ellenáll. A Janus-templom Viadal-kapuit is Junónak kellett helyette kinyitnia. A költő seregszemlét tart. A legkiválóbb latiumi vezérek: Mézentius, Aventinus (Hercules fia). A sort Turnus és Camilla, az amazonok királynője zárja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.