Aeneis (2.)

     Az első ének a tengeri viharról, Aeneas karthágói partraszállásáról szólt, a második Trója pusztulását mondja el. Dídó szólítja fel hősünket, hogy beszélje el történetét. Aeneas nehezen szánja el magát a vallomásra, tudja szörnyű sebet fog feltépni. (Vö. Odüsszeia, 8. ének)
     Trója elpusztítása a falóval kezdődött. A halálos csapdát Ulixés, (lánykori nevén Odüsszeusz), eszelte ki, Epéosz építette meg. Sinón mesteri hazudozással ámította el a trójaiakat. Maga Priamus parancsolja, hogy engedjék szabadon a fiút, nem tudja, hogy Trója halálos ítéletét írja alá
     Isteni jelek erősítik meg, hogy mit kell tenniük a trójaiaknak: a két sárkánykígyó elpusztítja Laokoont és két gyermekét. Nagy költői erével ábrázolja Vergilius a vész közeledtét:

Fordul az ég ezalatt, a vizekből éjszaka csap fel,
menny sarkán – földön, fortélyán myrmidonoknak
sűrü-vak árny sújt szét; falaink némák a leroskadt
teucroktól, kimerült testük zsibbasztja az álom.
Ám cinkos fényében a csendes holdnak elindul,
harcra szerelt hadigályán csapatával az argív
s jön Tenedosból jól ismert partunk fele; jeltűz
gyúl a vezérbárkán; ekkor, mert védi a végzet,
tölgyreteszét titkon megnyitja Sinón a falónak
és a hasába bebújt danaók seregét kibocsátja.

     A faló „bendője” ontja a görög harcosokat. Köztük van Ulixés, Neoptolemos (Pyrrhus), Menelaus és Epéos is, akik beengedik a rejtőzködő görögöket.
     Aeneas első gondolata, hogy védi a várat: „nincs szebb, mint fegyverrel kézben a harcban elesni.” De Hector árnya is inti: neki új hazát kell teremteni. Aeneas nehezen fogadja el ezt a sorsot, sokkal könnyebb és nemesebb(!) a biztos halálba rohanni:

„Egy a reménye a vesztesnek: ha reményre nem áhít.”

De hiába a hősiesség:

„…ha nincs meg az ég áldása, hiába remélünk!”

     Az egyik legdrámaibb jelenet az, amikor Neoptplemos / Pyrrhus (most hadd áruljam el, hogy ő Achilleus fia) Priamus szeme láttára gyilkolja meg fiait. Priamus nem véletlenül emlékezteti Pyrrhust arra, hogy apja mennyire nagylelkűbben viselkedett vele. (Iliász, 24. ének)
     Istenek és látomások vezetik Aeneast útján: Venus figyelmezteti emberségre, lángnyelv jelenik meg kisfia, Iúlus feje fölött. Apja is jelekből érti, hogy ott kell hagynia Tróját. Elindulnak, de a felesége Creusa nélkül. Vergilius ezeken a lapokon emelkedik a világirodalom legnagyobbjai közé.

Bernini-Aeneas-és-Anchises-az-apja-myartprints.com_.jpg

Bernini: Aeneas és Anchises (az    apja)  myartprints.com_.jpg

                                                                                     2012. május

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.