Aeneis (5)

   

Terracotta Aeneas      commons. wikimedia.org

Terracotta Aeneas                                  commons. wikimedia.org

     Karthágó tüze messzire látszik. A tengeren menekülők sejtik, hogy valami tragédia történt. Palinurus, a kormányos észleli a sötét felhők gyülekezését. Sértené arányérzékünket, ha Aeneas gyorsan célba érne:

     „Hát ha a Sors az erősebb, menjünk, merre mutatja
      És hova hív.”

     Szicíliába vetődnek, ahol Anchises (Aeneas apja) csontjait őrzi a föld, s Acestes, a trójai fogadja őket. Anchisesről emlékeznek meg először, majd kilenc nap után kezdődnek a versenyek. (Az Odüsszeiában a 8. énekben meséli el Homérosz a küzdelmeket, melyekbe az addig néző Odüsszeusz is bekapcsolódik.)

     Az evezésben Mnestheus, Gyas, Sergestus és Cloanthus a résztvevők. Minden tökéletesen úgy zajlik, mintha ma lenne. Óriási a tét. Mindenkit elfog az izgalom. A versenyt Cloanthus nyeri, aki az utolsó pillanatban egy tulkot ajánl fel a tenger isteneinek. Portunus, a kikötők védőistene lendíti célba. A versenyt természetesen ő nyeri, de még a hajótörött Sergestus is megkapja jutalmát:

     „Egy Pholoé nevű krétai rabnőt kap, ki Minerva
      mesterségeit érti s ikerpárt szoptat a keblén.”

     A futásban már sokan indulnak, de Euryalusnak kell nyerni, mert ő „gyönyörű alakú, viruló gyerekifjú”, és „szép testben vonzóbb az erény is.” Míg itt a szépség nyűgözi le nézőt, az ökölvívásban a félelmetes küzdelem durvasága Dares és Entellus között. Entellus először nem is akart kiállni, de aztán úgy belelovallta magát a püfölésbe, hogy Aeneasnak kellett közbelépnie, hogy megmentse Dares életét. Helyette Entellus a jutalom-bikát sújtotta halálra. Már az Odüsszeia is figyelmeztet az arányérzékre. Tudni kell különbséget tenni a verseny (játék) és háború között. Az íjversenyben Acestest, a királyt jelölik győztesnek, noha előtte Eurytion, Pandarus testvére célzott a legjobban. A király nyila azonban kigyulladt a levegőben, s ez égi jelenek tekinthető.

    Még egy utolsó versenyszám következik. Bár ez inkább bemutató: hogyan vezényli az ifjú Iúlus/Ascanius társait, hogyan bánnak az ifjak a lovakkal. Ez ismét a szépség megjelenítése.

     Eddig tartottak a játékok, melyeket Anchises tiszteletére rendeztek. Ami ezután következik, olyan drámai kihívás, mely minden játék mögött ott rejtezik. Lemondani a további útról, letelepedni itt!? (Hisz olyan jó ez a meghitt nyugalom!) Az anyák hallgatnak Juno követére, az álruhás Iriszre, és felgyújtják a hajókat. Jupiternek kell helyrehoznia a hibát:

     „vak viharok közepette dühöngve, morajlik a mennybolt
      s reng felföld és puszta; az ég pedig ontja e nedves
      Auster-üzött, sűrű zivatartól éjszin esőket,
      Míg a hajók fentről feltelnek, a félig-elégett
      Deszkák átáznak s a veszély elfüstöl egészen:
      Így menekült meg, négy híján a hajóhad a vészből.”

     Maga Aeneas is elbizonytalanodik egy pillanatra. Nautes , a jós, de nyomatékosabban az égi látomásként megjelenő Anchises közli: Aeneasnak meg kell járnia az alvilágot.
     Közben az isteni szférában elintézendők vannak napirenden. Venus kérleli Neptumust, hogy segítse a hajókat. Ígéretet is kap, hogy Aeneas és társai bizton haladnak előre. Egy valaki fog csak elpusztulni, a kormányos, szegény Palinurus.

A bolyongás          anyaboszi.eoldal.hu

A bolyongás                                                          anyaboszi.eoldal.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.