Aeneis (3.)

     Miután Aeneas befejezte Trója bukásának elbeszélését, következik útjának leírása Karthágóig. Ezt az utat méltán nevezhetjük odüsszeuszinak, hisz Aeneas és Vergilius is Odüsszeusz nyomát követi.
     Érdekesen kapcsolódnak egymáshoz művek és motívumok. Aeneas először a „föld-túró thrákokhoz” jut el, ahol bika-áldozathoz készülve sombokrot és mirtuszfát tépett ki a földből. A növények azonban vérezni kezdenek, és

                                    „… megszólal a mélység,
felnyög a domb, és ezt hallatszik sírni fülembe:
’Mit marcangolsz, Aeneas, engem nyomorultat?
Hagyd a halottat, tiszta kezed kíméld. Nem a kóró
vére csepeg – te pedig jól ismersz, trójait engem!
Fuss e kegyetlen földről, fuss, jaj, e kapzsi vidékről,
mert Polydórus szól hozzád. Itt fekszem a földben…’

                           (Lakatos István fordítása)

     Polydórus, Priamosz fia, elmondja, hogy menekülni akart a trák királyhoz, de aranykincsei miatt Agamemnon megölte. Aeneas újratemette, megadván neki a végtisztességet. Az Odüsszeiában Elpénor könyörög tisztes temetésért:

Hogy siratatlanul és temetetlenül ott ne maradjak,
Míg te tovább utazol, ne legyek neked istenek átka;
Égess hát meg a fegyvereimmel, ahány velem ott van,
S nékem az őszhabú tenger partján sírt is emeljél,
Hogy szomorú sorsom tudják meg a megszületendők.
                          (Odüsszeia, XI. ének, Devecseri Gábor fordítása)

Homérosz       hu.wikipedia.org

Homérosz hu.wikipedia.org

     Ugyanakkor Dante Poklában a következő sorokat olvashatjuk:

„Akkor előrenyultam a karommal,
    s egy nagy bokorról egy ágat letörtem,
    s a törzse: ’Mért tépsz?’ – szólt rám fájdalommal,
és vértől lett a helye barna körben
    és ’Mért szakítsz?’ – így jajgatni nem szűnt –
    ’nincs semmi részvét eleven kebelben?
Emberek voltunk, fává kelle lennünk…”

                                 (A tizenharmadik ének, Babits Mihály fordítása)

Dante     en.wikipedia.org

Dante en.wikipedia.org

     Jóslatokból ebben a részben rengeteg van. A jóslatok tulajdonképpen tervek. Félre is lehet érteni őket, de akkor az újabb jóslatok már pontosabb útmutatást adnak. A hős így egyre közelebb kerül céljához.
     Aeneas apja tanácsára először Kréta szigetén keresi új hazáját. Egy titokzatos járvány űzi tovább a trójaiakat. Majd Apolló szavaira hallgatva, Itália felé fordítják hajóikat. Találkoznak a rémisztő hárpiákkal, kikerülik Ithakát: „s átkozzuk szirtjét: mért szülte a szörnyű Ulixést!”
     Actiumban meztelenül, beolajozott testtel vettek részt az Apolló tiszteletére rendezett ünnepi játékokon. Majd megrendítő találkozás Andromachéval, Hector özvegyével és Helenusszal, mostani férjével. Helenus is Priamos fia, felépítette Trója hasonmását, jóstehetségével segíti Aeneast további útján, Scylla és Charybdis között.
     A legszebb a szicíliai Aetna leírása:

         Roppant réve szelektől jól védett, de bedörgi
         Közvetlen közelében, vad robajával az Aetna,
         Éjszinű füstfelhőt is eresztve az ég fele olykor,
         Mely szurtos-feketén kavarog s izzó parazsaktól
         Gőzölög és gomolyával a csillagokat nyalogatja;
         Ámde saját bel-részeit is köpi-hányja a hegység,
         Szirt-darabok, folyékony kő özönét, mely a légben
         Összetapad hörgő hangon, míg forr a szurdok.
                   (Lakatos István fordítása, vesd össze Csontváry Taorminában c. bejegyzéssel)
                                                                                  2012. június

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.