Nüx

Hésziodosz 5 (a 211. sortól a 232-ig)

     A Khaoszból, a tátongó ürességből vált ki Nüx, a sötét Éj, és testvérével Erebosszal (örök sötétség) szülték Aithért és a Nappalt. (Az Éjt nehéz megjeleníteni. A kiemelt kép 1883-ból való. Bouguereau műve.) De Nüx ennél sokkal többet hozott világra, most már egyedül. Az isteni és később az emberi világnak fájdalmat okozó, kikerülhetetlen princípiumai tőle származnak, ugyanúgy, mint azok az erők, melyeket legtöbbször az igazságosság fogalmával kapcsolunk össze. (Pl.: a Halál vagy a Nemeszisz).
     A rossz persze már kezdetben része volt a világnak. Gondoljunk csak Uránoszra, hogy bánt gyermekeivel. Tetteire Kronosz bosszúja következik. A Halált is Nüx szülte, hogy a fekete éjbe térjen vissza minden. Berzsenyi szavával: „Hol a gigászi Örök vár, / s chaoszába elmerít.” Tőle való a Halál kistestvére, az Alvás, melyben Álmokkal színesítjük az életet.
     Nüx gyermekei között a sorban első helyen állnak a Kérek, az erőszakos halál istennői. Utána jönnek a Moirák: Klóthó, Lakheszisz és Atroposz, akik meghatározzák az ember sorsát. Klóthótól kapjuk életünk fonalát, Lakheszisz gombolyítja, Atroposz pedig elvágja, amikor letelt az idő. Feladatuk még az igazság őrzése is: ha „… férfi vagy isten lép túl a mértékén, utolérik, / s fel nem hagynak az istennők dühös indulatukkal”
     Párban vannak az élet dolgai. Mómosz, a gáncsoskodás istene mellett ott van a Siralom. A Csalódást követi a Szerelem, az Aggkorhoz társul Erisz, a viszály istennője, mely szorgalmasan tevékenykedik, mióta a Khaoszt elkezdte felváltani a rendezett világ. Nemeszisz a büntető igazság, aki a hübrisz ellen lép föl. Szerepe hasonló a Moriákéhoz.
     Utoljára legyen szó a Heszperidákról. Ők Ókeanosz birodalmán túl őrzik az aranyalmákat termő fát. Janus Pannonius képzeletében egy dunántúli mandulafa ilyenné vált:

Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe’ se látott,
Hősi Ulyxes sem Alcinous szigetén.

(Weöres Sándor fordítása)

Herkules a Heszperidák kertjében

Herkules a Heszperidák kertjében

                                                                           2012. okt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.