Írisz és a Harpüiák

Hésziodosz 7    (265-269-ig)

     Olvassuk tovább az istenek "katalógusát", amiként hőseink sorban születtek! S mint az előző rész végén írtam, történetüket más forrásból tudom elmesélni.
     A Néreuszok után következik Thaumas, a belső tenger istene, Gaia és Pontos fia. Élektrát vette el, aki Okeánosz lánya volt. Gyermekeik a gyorslábú Írisz és a "széphajú" Harpüiák.

     Az Iliászban Írisz hírvivő. Láodikének, Priamosz legszebb lányának alakját ölti fel, és  Helenének kell vinnie a hírt Alexandrosz (Párisz) és Meneláosz párviadaláról. (III. ének)
     Az Odüsszeia XVIII. énekében Írosz, a hírvivő koldus neve utal játékosan Íriszre. Írosz szerencsétlen módon - a kuldusok között is van konkurenciaharc - el akarja zavarni a koldus-álcában hazatérő Odüsszeuszt, aki (finoman szólva) móresre tanítja.
     Vergilius az Aeneisben a IV. énekben említi Iris nevét. Amikor Didó hosszasan a halállal viaskodik, Júnó megkönyörül rajta, és Iriszt küldi le az Olympusról, "hogy szövevényeiből a testének a lelket eloldja."

     Írisz, a szivárvány, a Bibliában is feltűnik. Amikor véget ér az özönvíz, és az Isten megbocsát az embernek ilyenformán:

     "szivárványívemet helyezem a felhőkre,
      az lesz a jele a szövetségnek,
      melyt én a világgal kötök."
                       (1 Móz, 9, 19)

     Babits első kötetének címe: Levelek Irisz koszorújából (1902-1908). Sőt himnuszában egyenest Iriszhez fordul:

     "Irisz! te lelkem régi ismerőse!
      hétszínű, gyöngyös, mint nektári kelyh,
      ezerszínű, uszályos, égnek éke,
      Irisz, kinek ruhája pávapelyh,
      színek bontója, koszorús hajú,
      ívelt szeszély, ég hídja, tarka bálvány,
      jer ontsd elémbe képeid,
      beszédes színkapú!"
                         (Himnusz Iriszhez)

Guerin: Morpheus és Iris,  1811

Guerin: Morpheus és Iris, 1811

     A Herceg, hátha megjön a tél is! c. kötet, Babits második verseskötete egy Irisz-verssel kezdődik. Most az őszt idéző versszak az aktuális. Maga a vers Babits nem kevés remekművének egyike:

     "S megjön az ősznek tarkasága:
      aranyos lombok, piros lombok,
      gyümölcsös berkek, hangos dombok,
      sápadt levelek ordas ága,
      avarok zörgő pusztasága;
      a kósza szél kacag is, sír is:
      az estnek rögös ege sárga,
      mikor
      felhős fátyolát tépi Irisz."
                         (Ballada Irisz fátyoláról)

     A Harpüiák félig madártestű, szárnyas női szörnyek. Nevük jelentése: felragadók. Mindent befalnak, s mindent beszennyeznek. Hésziodosz gyorsaságukra is utal: eredetileg viharistennők voltak:

     ".... gyors szárnyaikon szélvészt és saskeselyűket
       érnek utól, s versengve repülnek a röpke idővel."

     Költőnk kettőt említ név szerint: Aellót és Oküpetészt. Homérosz Iliászából megtudhatjuk, hogy Podargé, szintén Hárpia - itt már a helyesírás is változik -, szülte Xanthoszt és Balioszt, Akhilleusz két , halhatatlan és szélvészgyors paripáját. (XVI. ének)
     Vergilius nagyobb teret szentel a hárpiáknak.  A Strophadok két szigetén lakik "Celaenó hárpia nemzete". Ide űzték őket Boreas fiai Phineusz trák király asztalától. (Bonyolult történet!) Már külsejük is visszataszító:

                     "Aggszűz arcuk van ezeknek, a testük
     szárnyas, a körmük horgas, bűzlenek, és megy a gyomruk,
     s mindíg éhségtől halaványak - - -"
                                                 (Aeneis, III. ének)
        
      Amikor Aeneas és társai levágják a hárpiák néhány marháját, a hárpiák megtámadják őket. (A motívum megvan már az Odüsszeiában is. Odüsszeusz balga társai fölfalták Hüperion Éeliosznak barmait.) S bár a trójaiak el tudják űzni a "horgas-karmú csapatokat", jósuk Celaenó, a fúriák feje, megátkozza őket:

     "Jó, italus kikötőkbe, a szél szárnyán, el is értek;
     ámde e jogtalan öldöklésetekért falat addig
     ott nem emelhettek, míg éhségetekben az asztalt
     meg nem rágjátok s fel nem faljátok ebédre."
                                             (Aeneis, III. ének)
      
     Vajon így lesz-e?

Hapüia     de.wikipedia.org

Hapüia                                      de.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.