Hésziodosz

   
     Az embert mindig foglalkoztatta, hogyan keletkezett a világ. Feltevését, sejtését, hitét nagy művek őrzik. Ilyen Hésziodosz Istenek születése c. munkája, a Kalevala, az Edda-dalok, a Biblia, vagy zenében Haydn Teremtése vagy a képzőművészetben Michelangelo freskói a Sixtus-kápolna falán.

     A görög költő, Hésziodosz az i.e. VIII. század fordulóján élt. Sok tekintetben Homérosz nyomába lépett. A világrend kialakulását, az istenek születését, harcát foglalta össze enciklopédikus igénnyel az Istenek születése (Theogonia) c. művében. (Csupán harminc lap az egész.)

     Invokációval kezdődik a beavatás: a szépséges múzsákhoz fordul, részletesen mutatja be, hogyan élnek ők „Helikón magas ormán”, ahol Hésziodosz, személyesen találkozott velük.

Kezdjük a dalt immár Helikón Múzsái nevével!
Ők lakják e hegyet, Helikón magas, isteni ormát,
kék, ibolyásszínű forrás partján kicsi lábbal
járják táncukat és oltára körül Kroniónnak.
Ők miután Hippukréné, Permésszosz avagy szent
Olmeiosz vize gyöngéd tagjaikat mosogatta,
rendbeszedik szép tánckarukat Helikón magas ormán,
édes vágyat kelt ez akar, dobbannak a lábak.
Innét indulnak sűrű ködöt öltve magukra,
éjszaka járnak, szépséges hang száll körülöttük,
zengik az aigisztartó Zeuszt meg az argoszi Hérát,
őt, a dicső úrnőt, aki lépked arany sarujában,
s aigisztartó Zeusz lányát, a bagolyszemü Pallaszt,
Phoibosz Apollónt s Artemisz istennőt a nyilakkal,
s azt, ki ölelve a földet, meg-megrázza: Poszeidón....
                                         (Az 1. sortól a 15-ig)

     Érdekesek azok a jelzők, melyek itt előfordulnak: aigisztartó Zeusz és a bagolyszemű Pallasz. Az aigisz, latinosan aegis, magyarosan égisz Zeusz pajzsa, a hatalom jelképe. Ha valakinek vagy valaminek az égisze alatt vagyunk, az megvéd bennünket. A Pallaszra, Athéné melléknevére két magyarázat van: így hívták azt az óriást, akinek a bőréből Athéné pajzsát készítette, vagy annak a gyermekkori barátnőjének a neve, akit játék közben véletlenül megölt. Emlékére készítette a Palladion nevű szobrot, melynek állítólag városvédő ereje van. A bagoly pedig, mint tudjuk, a tudás, a tudomány, a bölcsesség jelképe.

          Ők tanították a dalra, szemrehányást téve a földi halandóknak, akik nem törődnek a művészettel:

„Hitvány pásztori nép, szolgáltok csak hasatoknak!
Szánkon tarka hazugság, mind a valóra hasonlít…”
                                   (26-27)

     Ez utóbbi sort a fordító, Trencsényi-Waldapfel Imre egyetemi előadásában görögül is elmondta, mert általában a művészetre vonatkozólag fontos megállapításnak tartotta, és érzékeltetni akarta a hexameter ritmusát eredeti nyelven.                                                                                    

*

     Ma kételkednek a költészet erejében. Nem így Hésziodosz. Az Istenek születése c. művében először a múzsákhoz fordul, s csak utána következik Zeusz és Héra. A múzsák azért fontosak, mert csak az ő segítségükkel lehet szólni az istenekről, a világról:

„Hallod-e, kezdjük a Múzsákon, kik fenn az Olümposz
termeiben Zeusz nagy lelkét eltöltik örömmel,
zengve a himnuszt és hirdetve, mi van, mi leszen s volt…”    
                                         (36-38)

Peruzzi: A múzsák és Apolló tánca      hu.wikipedia.org

Peruzzi: A múzsák és Apolló tánca hu.wikipedia.org

 Elolvashatod művet itt!

                                                                           2011, október

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.