A küklopsz és a többiek

Hésziodosz 4    (139-210)

     A görög istenek genealógiájában a második generáció legfontosabb szereplője Kronosz. Hésziodosz nem fest hízelgő képet róla:

Végül megszületett a ravasz Kronosz, ő valamennyi
közt legkisebb s legcudarabb, gyűlölte apját.
Kronosz után Gaia az egyszemű küklopszok népét szülte meg:
Brontészt és Szteropészt és még Argészt, a kegyetlent,
Zeusznak a dörgést ők kölcsönzik s művük a villám.
(A 139. sortól)

     Homérosz Odüsszeiájában másmilyenek a küklópszok. A Polüphémosz nevű egyszeműnek nem volt szerencséje, mert Odüsszeusszal akadt össze, s egyetlen szemét is elveszítette. Egyébként meglehetősen barbár viszonyok között éltek itt a küklopszok:

Megszentelt törvényük nincs, gyűlésbe se járnak;
laknak az égbenyúló ormok meredek tetejében,
mélyölű barlangban, s törvényt maga lát kiki sarja
és felesége fölött, egymással mitse törődnek.
                                                (IX. ének)

     Talán ez az egyetlen alkalom, hogy Odüsszeusz hibát követett el: dicsekedett. Elárulta nevét az óriásnak, aki bepanaszolta apjánál Posszeidonnál. Így a tenger istene nem könnyítette meg Odüsszeusz útját hazafele. De nem volt elég a harcias ifjakból:

Földnek s Égnek még született három fiusarja,
órjások, bátrak, nevüket nem jó felidézni,
indulatos fiak ők: Kottosz s Briareósz a Güésszel.
Két vállából száz roppant kéz lendült előre
mindegyiküknek s vállból még ötven fejük is nőtt,
ormótlan testrészeik avval lettek egésszé,
és a hatalmas testekben félelmetes erő volt.

     Ne csodálkozzunk azon, hogy Uranosz valamennyi gyermeke gyűlölte apját, hiszen ő mindegyiket a föld alá (Gaia) rejtette. És még örömét is lelete tettében. Gaia cselt szőtt. Titokban létrehozta a szürke acélt, abból megalkotta az első sarlót, és gyermekeihez szólt, biztatván őket az Uránosz elleni merényletre. Kronosz vállalta el a feladatot. Lesben állt, és a megfelelő pillanatban levágta apja szemérmét. Néhány vércseppből megszülettek az Erinnüszek, a lelkiismeret-furdalás megtestesítői, a gigászok, a csúf óriások, s talán jóvátételként a nimfák, a természet szép nőalakjai. Kronosz férfiassága a tengerbe hullott. Ebből született meg Aphrodité.

Boticelli:  Vénusz születése

Boticelli: Vénusz születése

                                                                   2012. jún.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.