Rückert, Friedrich (1788-1866)

                                         A romantika üzenete
                                                                                       
Pászti István emlékének

Rückert, wikipedia.hu

Rückert, wikipedia.hu

     A Süddeutsche Zeitungban (2016. jan. 2.) Christoph Meyer tollából figyelemre méltó megemlékezést olvastam Friedrich Rückertről. Címe: Felejtsétek el Goethét, olvassátok Rückertet! 150 évvel ezelőtt halt meg a (Meyer szerint) a német költészet egyik legnagyobb alakja, akit azonban nem ismer senki. Ám Rückert nemcsak költő volt, hanem fordító, nyelvész, a keleti kultúrák kiváló ismerője. Tudott arabul, kínaiul… Összesen 44 nyelvet és 25 írásrendszert sajátított el élete során.

     1818-ban Bécsbe utazott, hogy a perzsa nyelvet tanulja Joseph von Hammer-Purgstalltól, aki kulcsfigurája volt a keleti tudományoknak. Hammer Háfiz-fordításait Diwan des Hafis címmel adta ki 1812-ben. Goethét ez a kötet ösztönözte a West-östlicher Divan (1819) megírására.
      (A díván egyébként itt arab vagy török versgyűjteményt jelent. Másrészt Zrínyinél az államtanács jelentésben bukkan fel a Szigeti veszedelemben. I/51. Eredetileg arab szó. A török nyelvbe perzsa közvetítéssel került.)

     Megjegyzendő, hogy Csokonai A Hafiz sírhalma c. versét már 1801-ban megírta. Hozzá kapcsolódik Az ázsiai poézisről c. töredékes tanulmánya, mely átdolgozás latinból Jones nyomán.)

      Ezerszámra jelennek meg Rückert versei és fordításai. Meyer szerint (SZ) csak az ő Korán-fordítása élvezhető igazán. Versei közül legismertebb a Kindertotenlieder, magyarul Gyermekgyászdalok. Rückert két kisgyermeke, Luise, 1833 decemberében, Ernst 1834 januárjában meghalt. (Hál’ istennek négy gyerek kiheverte a betegséget.) 428 vers született ennek nyomán. Mahler zenéje tette ezeket a műveket híressé, igaz csupán ötöt választott ki. 1901 és 1907 között dolgozott a zenei formán. Mintha megérezte volna Anna Mária nevű kislányának a halálát (1907).

     Rückert nem öncélúan tanulta a nyelveket. Az volt a vágya, hogy ismerjük meg a különböző kultúrákat, s ez úton kerüljünk közel egymáshoz. Ebben a folyamatban a költészetnek tulajdonított nagy szerepet. Wieland és Goethe alkotta meg a világirodalom fogalmát, Rückert pedig a világköltészetét.
      Végezetül ide másolom Rückert Rumi-átírását magyarul, Vas István fordításában. Konyában láttuk Rúmi síremlékét s a „táncoló derviseket”. (Még egy Rúmi-vers!)

         Friedrich Rückert: Dzselaleddin Rúmi éneke

                      Dob peregjen! Síp is zengjen! Allah hu!
                      Hajnalpír is táncra lengjen! Allah hu!
                      Téged, Nap az Úr emelt, hogy így legyél
                      fényközép a csillagrendben! Allah hu!
                      Szívek és világok tánca, szerelem
                      hajtja őket, mind kerengjen! Allah hu!
                      Szerelemnek létra-tánca hajnalpír
                      s nap fölött ér célt a mennyben. Allah hu!
                      Énekelj a rózsafának, csalogány!
                      Tenger vad viharja rengjen! Allah hu!
                      Ha a lélek úgy forog, mint csillagok,
                      földi gondon mért merengjen? Allah hu!
                      Az, aki a tánc hatalmát ismeri,
                      meg tud halni szerelemben. Allah hu!

A dervisek

A dervisek

                                 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.