Szentimrei Jenő: Falak

Falak

Falak, falak körös-körül

Falak szívem körül a bordák
Falak agyam körül a csontok
Falak a testemen a holt ruhák
Falak szorítják, pántolják az utcát,
Falak szürkítik el munkaszobámat,
Falak szürkítik hitem templomát.

Falak mögé zárják az igazságot.

Falakat vontak emberek köré.
Falakat vontak országok köré.
Falak tiltják a legszebb kerteket.
Falak verik vissza az éneket,
Falon zúzza szét fejét a bolond,
Falra hány borsót a derék, a bölcs,
Falak mögé búvik a szerelem,
Falakon roppan meg az akarat?

Falak, falak, falak, retesz, lakat!
Zár nyithatatlan, vár megvíhatatlan,
Szó mondhatatlan, szomj elolthatatlan
S minden, ami lehető, lehetetlen.

Önvád gyötör, emésztő s tehetetlen:
Befalaztuk az Istent.
                             (1935)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.