Szabó Lőrinc: Cigarettafüst

Két akarat, két tett, az éber ész
két villanása közt piciny szünet,
tán lankadás, tán előkészület:
a tetszhalott percben szélrezzenés,

mely a tüdő szivacsbarlangjait
gáztámadásként elönti s a jó
meleg hús mélyét, szelid riadó,
nyugalmából fölveri egy kicsit.

A tömjéntől ördögök megszaladnak, -
a semmitől irtózva csöndesen
cigarettázom s halkan nevetem,

hogy e kis füst, kék öncsalás, akármi,
tartalmat ad egy üres pillanatnak,
melyben nem tudnék semmit sem csinálni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.