Kassák: Meg nem válaszolt kérdés

Szép órái a napnak
termékeny hónapjai az évnek
ó magasságokból áradó világosság
megfürdöm bennetek.

Hajdan
mikor az ég nem vált még el a földtől
mikor a tenger végtelen dallama
a mindenség lélegzete volt
mikor először tükröződtetek a szememben
milyen messzire készültem
és hová jutottam.

Olyan utakat jártam be
amik szétmarták inaimat
olyan házakban laktam
amiket el sem kezdtek építeni

Hogyan léphetnék tovább.

Gyönge szárnyaimmal
hogyan emelhetném fel
testem egész súlyát.

Itt botladozom köztetek
és kérdezem
érzem-e még valaha
az ölelő karok melegét.
Rámtalál-e a hívó szó
ami a sebzett lelket
hálaadó énekre bírja.

     A vers a Üljük körül az asztalt c. posztumusz kötetből való (1968). Mindig a kései verseket szerettem. Az ifjú (akárcsak egy ország) még nem tudja, hova jut, bár őszinte. Kassák több mint kétezer verséből, melyek egy letűnt világot idéznek meg, mindenki kiválaszthatja magának azt, ami abban a pillanatban egyetlen kincse lehet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.