Szabó Magda: Az ajtó

     Szabó Magda műve saját világából merít. A „talált tárgyat”, életét, személyes mitológiáját alakítja, formálja olyan művé, melyben a közösség is magára ismer. Családja, barátai, ismerősei beléptek regényfolyamába, regényhőssé váltak.

                                                          *

     A magyar irodalom jól áll macskák tekintetében. Lásd Örkény Macskajátékát, Spiró Csirkefejét. Amikor Szabó Magda regényében feltárul a kilenc macska titka: őket rejtegeti Emerenc az ellenséges külvilág elöl az ajtó mögött, rájövünk az egész történet mélyebb értelmére. Itt és most a macskák az üldözöttek, a kijelölt áldozatok, akik Emerencnél menedékre találnak. Jelképei ők annak az emberi tragédiának, üldözöttségnek, amely végigvonul a XX. században. Emerenc átélte eme szörnyűségeket, embert mentett, s titka az, hogy most sem mérlegel, kénytelen tenni a jót, bármennyire megütközést is kelt az emberekben.

                                                          *

     Kérdés, lehet-e öntörvényű az ember? Vagy alkalmazkodnia kell? Emerenc ebbe pusztul bele. A görög tragédiák szele csap meg: a hősök igyekeznek elkerülni a végzetet, de egyre jobban belebonyolódnak a hurokba, s a macskák újra kikerülnek védett helyükről, s nincs esélyük életben maradni.

                                                         *

     Felajánlani a titkot, ez a legtöbb, amit adhat az ember.

                                                        *

     Elkerülni a végső megaláztatást!! E könyvet olvasva, kevés az esély.

                                                        *

     Ugyanakkor nemcsak görög tragédia, hanem bibliai történet is. Emerenc a központi figura. Ráadásul az apja ács. A többiek, akik követik, a tanítványok, igyekeznek mindent megtenni, hogy méltóak legyenek Emerenc sugárzó alakjához. Neki nagyobb igazsága s ereje van, mint a „közönséges” földi halandónak. Sutu a racionalitás. A világban ő fog érvényesülni.

                                                        *

     Emerenc csupán jóvá akarja tenni az eredendő bűnt, amely rémülettel tölti el, mint a viharos időben lecsapó villám.

Szabó Magda írógépe        budaipolgar.hu

Szabó Magda írógépe budaipolgar.hu

                                                                  *

     Szabó István: Az ajtó. Szabó István minden filmje személyes vallomás is. Gondoljunk csak a Bizalomra (1980), a Mephistóra (1981) vagy a Redl ezredesre (1985). Az ajtó is ilyen: vallomás a történelemről, s a történelem foglyáról, a kiszolgáltatott emberről. Szabó István képes filmvászonra vinni a regény árnyalatokban és látomásokban gazdag világát. Hangsúlyozza a lényeget: itt ember és állat megmentéséről van szó (Évike, macskák és a két Viola). Valójában az a nagy titok, mit élt át a gyermek, és hogyan próbált úrrá lenni sorsán.      

A Corvinban

A Corvinban

                                                                            2012. március

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.