Röhrig

Mednyánszky csavargófej, 1896    www.hhrf.orgMednyánszky: Csavargófej, 1896 www.hhrf.org

     Röhrig Géza verseit hallgattam a rádióban. Új volt számomra költészete, mintha idegen bolygóra léptem volna, pedig már hét kötete jelent meg. 2000 óta New Yorkban él. Barátai, tisztelői mondhatták a különös költeményeket, nem szakavatott színészek. Ami a legnagyobb hatást tette rám, a Mit kíván a magyar homeless c. vers. József Attila jut eszembe: ő a Tiszta szívvelben, azt mondta el, mije nincs, Röhrig azt, hogy mit szeretne, mivelhogy semmije sincs.

     Olyan szerepversről van szó, melyben a költő önmagáról is vall, de megjeleníti a valóságnak egy szeletét: a homeless-létet. Különös feszültség van már a címben is: érzékelteti azt a bonyolult összefüggést, mely nemzet és egyén, múlt és jelen között van. S mindezt magyaros ritmusban, újra csak József Attilára kell gondolnom, az Ülni, állni, ölni, halni gondolatritmusa, főnévi igenevei, felező nyolcasai testvéri rokonságban vannak Röhrig soraival.

Mit kíván tehát a magyar homeless:

málha nélkül járni könnyen
ahogy élek megköszönjem
….
hajat mosni, körmöt vágni
pizsamámat gombolászni
….

Végül:

s ha eljön aminek el kell
uniót a Jóistennel

     Végül is milyen vágyakat hordoz magában a magyar homeless? Szeretne teljes emberként élni, jövőt, otthont, családot, biztonságot, hitet.

Derkovits Gyula: Őrtorony

Derkovits Gyula: Őrtorony

                                                                  2011. október

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.