Megoldás (3), irodalmi játék

     Gustave Flaubert: Bovaryné

     Amikor Sőtér Istvánt megkérdezték, hogy kinek a kéziratát szeretné megnézni a francia Nemzeti Könyvtárban, Flaubert-ét volt a válasz. Érthető, főleg, ha elolvassuk, miként jeleníti meg Maupassant Flaubert küzdelmét az írással:
      „A szavaknak is van lelkük. Az olvasók, sőt az írók nagy része is viszont csak azt kívánja tőlük, hogy értelmük legyen. Pedig ezt a lelket kell megtalálnunk…
      Az írás tehát rettenetes dolog volt az ő számára, gyötrelmek, veszélyek, kimerülések teljessége. Úgy ült az íróasztalánál, hogy félt is ettől az imádott és gyötrő munkától, de vágyott is rá. Órákig maradt egy helyben, mozdulatlanul, elszántan vívódva a szörnyű feladattal, mely olyan volt, mintha egy türelmes, aprólékos gonddal dolgozó kolosszus gyermekjáték-golyókból akarna piramist építeni…
      Aztán nekifeküdt, hogy tovább írjon: lassan szüntelenül meg-megállva, újrakezdve, törölve, a sorok fölé új szókat iktatva, a margókat is teleróva, keresztbe is átírva a szövegen, húsz lapot is elrontva, míg egyen végigfutott s úgy nyögve a gondolt kínos nekifeszülése alatt, mint a favágó, mikor deszkát fűrészel ki a tönkből.” (Maupassant: Gustave Flaubert, fordította Tóth Árpád, Palatinus, 1997)
      A regény öt évi munka után, 1857-ben jelent meg, Baudelaire verses könyvével, a Romlás virágaival egy időben.
      A megoldást beküldte: Csatlós Ágnes és Fábián Imre.

Kézirat, pozitívnap.hu

Kézirat, pozitívnap.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.