A bujaságról

     Ez alkalommal egy riporternő faggatta Manfred Becker Hubertit, s megjegyezte, hogy a bujaság a legszebb a bűnök közül. Persze Huberti professzort nem lehet zavarba hozni. Világosan tudja, hol a határ élvezet és bűn között. (Lust és Wollust)
     Az önző, egoista magatartást tartja bűnnek, ha valaki csupán ebben leli örömét, tekintet nélkül partnerére. A középkorban maga a szexualitás volt bűn. Azóta alaposan megváltozott a felfogás. A múlt század 70-es éveitől kezdve a legtöbb teológus azt vallja: nem csupán a gyermeknemzés lehet célja az együttlétnek, hanem az öröm.

     Nemrég Spanyolországban járva az Escoriálban nagyon meglepődtem, hogy bizonyos „El Bosco” képei láthatóak a falon.(Csak nem? Később kiderült: igen!!!) A Pradóban már kerestem „El Bosco” vásznait…
     „A hét főbűn” c. képénél fontosabb volt két triptichonja: A szénásszekér és A gyönyörök kertje. A baloldali oldalszárnyakon az Édenkertre ismerünk, a jobboldaliakon a Pokolra. A szénásszekér középső táblája az ember bűneit ábrázolja: „A világ szénaboglya; mindenki annyit vesz magának belőle, amennyit kaphat.” (Flamand közmondás, az a kor értékvesztett kor volt.)
     A gyönyörök kertje más, és értelmezése is vitatott. Vannak, akik szerint a szerelem bűnét mutatja be, mások azon a véleményen vannak, hogy a középső táblán az Édenkert folytatódik. (Ennyire közel van egymáshoz a kettő?)

El Bosco ismertebb neve: Bosch.

Bosch: BBosch: A gyönyörök kertje wikipedia.org

Bosch: A gyönyörök kertje wikipedia.org

                                                                                           2012. május

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.