Szénaboglya

                                                                      „Szinte minden, ami emberi: luxus.”
                                                                                               (Konrád György)

     Izgalmas cikk jelent meg az NZZ-ben Ember és majom címmel. Az a lényege, hogy bár az ember fejlődése „eltért” a közös majom-őstől, ami az ösztönöket illeti, a gének őrzik a csimpánz és bonobó örökségét. „Ugyan az emberek nem majmok, de azonos az eredetük: a majom a nyersanyag, az ember a végeredmény.”
     Még szebben érzékeltetve a különbséget és az azonosságot: „Gondoljuk el, mi a különbség a puszta márványtömb és Michelangelo Dávidja között! Óriási, de az anyag ugyanaz.”
     Az ágas-bogas cikk szerzője utal Goethe egyik epigrammájára, melyben költőnk nem eszményíti az emberi életet:

          „Miért sürög és kiabál ez a nép itt? Nemzeni, enni,
              s annak, akit nemzett, enni is adni akar.
           Rajta figyeld meg, utas, s hazatérve kövesd is a példát:
              ember, bárki legyen, többre sosem viheti.”
                       (Velencei epigrammák, 1795, Rónay György fordítása)

*

      Friss még a hír, hogy Orhan Pamuk megírta véleményét arról, ami ma Törökországban történik.     Nem avatkoznék a politikába, de hát szeretem Pamukot, könyveit. S akit szeretünk, annak figyelünk a szavára. A Wiener Zeitung vette át a La Repubblicában megjelent glosszájának néhány részletét:
     „A gondolatszabadság már nem létezik. Nagy sebességgel haladunk a jogállamból a terrorrezsim felé (…) Rendkívül dühös vagyok, és elítélem Ahmet Altan és Mehmet Altan letartóztatását. Az előbbi író és a török újságírás egyik legfontosabb alakja, testvére neves közgazdász, akadémikus.”

*

       Emlékeimből
      1. 1973-ban életem első magyarórájára készültem a mezőgazdasági szakmunkásképzőben, s nem tudtam, mivel kezdjem. Végül Csoóri Sándor egyik versére esett a választásom. Felolvastam, majd kértem a diákokat, mondják el véleményüket erről a versről:

              Valaki súgja

              Valaki súgja, menj oda,
              szánkón, repülő kövön érj oda,
              fölkantározott késen érj oda
              s ha nincs út: te légy az út oda,
              mert nélküled csak bűn van ott s csoda,
              elfajzott pincefényben átmetszett torkú fa,
              zabáló, nyári istenek helyén a gyönyör romhalmaza,
              sebhely-királyság, csönd, rémisztő hidrogén hava,
              sejtrobbanás az agyban, a szív-Hirosima
              fölötti űrben cementláng pernyéje, pora,
              valaki súgja, menj oda,
              szánkón, repülő kövön érj oda.

     2. Reveláció volt Csoóri előszava Duray Mikós Kutyaszorítóban c. könyvéhez (1983). Csupán fénymásolva, az asztal alatt volt szabad olvasni.

*

     Nem lehet rendesen leragasztani a borítékokat. Ez az oka annak, hogy az osztrák elnökválasztást ismét elhalasztották. Készüljön mindenki december 4-ére.
     Viktor Adler mondása ma is érvényes: „In Österreich herscht der Absolutismus, gemildert durch Schlamperei.” Azaz: Ausztriában abszolutizmus van, melyet a hanyagság enyhít. Persze ma már csak a mondat második fele igaz. Adler idejében azonban még Ferenc József volt az uralkodó, s a hatalom nem volt mindig következetes.

II.-József-is-itt-dolgozott

II. József is itt-dolgozott

*

     Kutyám, Lina, sokszor nem engedelmeskedik. (Sőt!) Ha azt mondom neki, hogy fekszik!, sokszor csak néz, s az van a szemében, hogy minek! De ha azt kiáltom mérgesen: brexit!, ettől megijed, és hasra vágja magát.

*

Boris Johnson

Boris Johnson

     Komoly tudós azon meditál, vajon mi a fontosabb Hollande frizurája, vagy ami a fejében van. Illetve: sok vagy kevés azért a pár hajszálért a havi tízezer euró, amit fodrásza zsebretesz.
     Egy biztos, Boris Johnson láthatóan nem költ ennyit megjelenésére. Churchill gondolatával vigasztalódhat:
     „A siker nem végleges, a kudarc nem végzetes, a bátorság, hogy folytasd, ez az, ami számít.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.