Osztálytalálkozó

    

Calabria - a helyszín

Calabria - a helyszín

     Kedves osztálytársaim!

     Jó bennetek újra látni, de ez azt is jelenti: megint elszaladt öt év! Immár 45 évvel ezelőtt volt a nagy esemény, mely megnyitotta a kaput életünk újabb szakaszába. Nekünk fontos volt, de a történelem nem jegyezte fel a napot, amikor átvéve az érettségi bizonyítványt, szétszéledtünk, hogy külön-külön keressük boldogulásunkat.

     1967 fontos év volt Magyarországon és a nagyvilágban. Folytatódott a gazdasági reform. Dobi Istvánt Losonczi Pál váltotta. A miniszterelnök Kállai Gyula helyett Fock Jenő lett. 67 nyarán következett be a „fekete ezredesek” puccsa Görögországban. A diktatúra – horribile dictu – megtiltotta a nőknek a nadrágviselést, a miniszoknyát, a férfiaknak a hosszú hajat… (Egyszer Kovács Péter is bejött az osztályba, és ellenőrizte a fiúk hajviseletét.)

     Ebben az évben halt meg Che Guevara Bolíviában. Romantikus hős volt, ma már nem lelkesít senkit. 67 nyarán indította el Izrael hatnapos háborúját az arabok ellen. Június 5-én történt. Azt hiszem, minket akkoriban inkább az érettségi tételek érdekeltek.

     67 decemberében történt az első szívátültetés. Christian Barnard dél-afrikai sebész végezte. Úgy tudom, közülünk mindenki saját szívével él, bár lehet, hogy szíve választottja cserélődött. 67-ben szállt fel az első Concorde-gép. Indonéziában Szukarnót Szuharto követte. A diktátorok ideje is lejár, pedig hogy megtanultuk a nevét, maradhatott volna.

     Ebben az évben jelent meg Argentínában Gabriel Garcia Marquez Száz év magány c. könyve. A mostani érettségizőknek meg kell küzdeni vele. A világirodalom része lett. Kik távoztak akkor az élők sorából? Füst Milán (Ady és Babits kortársa), Kassák Lajos. Élő legendák voltak számunkra, ma már művük tananyag.

     Még egy név: Kodály Zoltán is ebben az évben halt meg. Akkor 85 éves volt, ma már 130 lenne. Kikezdhetetlen tekintély volt.

     Köszönet a Szent László Gimnázium tanárainak, akik már nem lehettek itt, (külön megemlékezve osztályfőnökünkről, Margit néniről), üdvözlet Pálmay tanárnőnek, köszönet nektek, kik jelenlétetekkel bizonyítjátok, hogy voltunk és leszünk még, köszönet Mariettának és Imrének a szervezésért!

67-ben

67-ben

 Végül egy idézettel szeretném befejezni:

Minden, mi él, egyenlő soká él,
A százados fa s egynapos rovar.
Eszmél, örül, szeret és elbukik,
Midőn napszámát s vágyait betölté.
Nem az idő halad: mi változunk,
Egy század, egy nap szinte egyre megy.
Ne félj, betöltöd célodat te is,
Csak azt ne hidd, hogy e sártestbe van
Szorítva az ember egyénisége.
Látád a hangyát és a méherajt:
Ezer munkás jár dőrén össze-vissza,
Vakon cselekszik, téved, elbukik,
De az egész, mint állandó egyén,
Együttleges szellemben él, cselekszik,
Kitűzött tervét bizton létesíti,
Míg eljön a vég, s az egész eláll. -

(Madách)
                                                                           2012. április

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.